Elemzők: bizonytalan a közmunkaprogramok sikeressége

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint bár a munka világával kapcsolatos intézkedések "negatív ösztönzőket" tartalmaznak annak érdekében, hogy nőjön a munkaerő-piaci aktivitás, és minél jobban "rászorítsák" az embereket a munkavállalásra. Hozzáfűzte: maga a Széll Kálmán Terv is főként a munkaerőpiac kínálati oldalának ösztönzésével foglalkozik, míg a kereslet oldali élénkítést az Új Széchenyi Tervtől várja a kabinet.

Az elemző szerint bár bizonyos foglalkoztatási kiadásokat jelentősen szűkítenek, ugyanakkor ez nem jelent forráselvonást, mert egyes tételeknél - például az aktív és szakképzési munkaerő-piaci eszközöknél - európai uniós forrásokkal tervezik kiváltani a finanszírozást.

Elmondta: ugyancsak uniós források állnak majd rendelkezésre arra, hogy az álláskeresési segélytől, bérpótló juttatástól vagy álláskeresési járadéktól elesőket közfoglalkoztatás keretében vigyék vissza a munka világába. Suppan Gergely szerint a változtatások lényege, hogy "átcímkézik" azokat a kiadásokat, amelyekre európai uniós források is bevonhatók, így nem az adófizetők pénzéből finanszírozzák az újraelosztást.

A szakértő szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a felszabaduló munkaerőt mennyire tudják bevonni a közfoglalkoztatásba, vagyis a kereslet és a kínálat mennyire találkozik majd egymással. Hozzáfűzte: a hónap végén bejelentendő, részletesebb intézkedéseket tartalmazó Magyarország Munkatervből már több részlet kiderülhet.

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője is a részleteket hiányolta, hangsúlyozva, hogy egyelőre nem tudni, hogy csökkentik-e a munkaadói vagy a munkavállalói járulékot, és azt sem, hogy például mennyi jogszerző idő szükséges az álláskeresési járadék folyósításához.

Ugyanakkor hozzáfűzte: az álláskeresési járadékra eddig jogosultak a maximális 270 napot alig vették igénybe, az átlagos, ténylegesen igénybe vett idő 90 nap volt tavaly, épp annyi, mint amennyire most csökken a folyósítás ideje. Ennek oka, hogy kevesen dolgoztak összefüggően négy évet - a jelenlegi szabályok szerint ekkor jogosult valaki a 270 napos ellátásra -, vagyis a legtöbb munkanélküli ki-be jár a rendszerből. Hozzátette: a közmunkások, kifejezetten "rontják" az átlagot, mivel őket néhány hónapig foglalkoztatják, ezalatt jogszerző időt szereznek, majd visszatérnek a munkanélküli ellátásba.

A kutatásvezető szerint az az elv, amely szerint túl liberális a jelenlegi rendszer, és ha erősebb lenne a nyomás a munkavégzésre, akkor az emberek találnának munkát, nem teljesen helytálló, mert a munkanélküli ellátásban részesülőknek csak szűk körére érvényes, a többiekre nincs kereslet.

A közfoglalkoztatás inkább csak a foglalkoztatási ráta statisztikai "szépítésére" alkalmas, mivel aki a munkaerő-felmérésben úgy nyilatkozik, hogy a számbavétel hetében legalább egy órát dolgozott, az már foglalkoztatottnak számít. A közmunka továbbra sem vezet vissza az elsődleges munkaerő-piacra - húzta alá.