Elfogadta a Ház a kötelező béremelésről szóló törvényt

Még idén fel kell emelni azoknak a munkabérét, akik az új szja-rendszer év eleji bevezetésével veszítettek fizetésükből - így döntött hétfő délután a parlament. Béremelést az kaphat, aki bruttó háromszázezernél kevesebbet keres, azaz több mint kétmillió ember. Azt, hogy pontosan hány ezer forint lesz a béremelés, a kormány fogja megmondani, és a cégeknek kell kifizetniük. Az Országgyűlés 244 szavazattal, 86 ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a törvénymódosítást, amelyet hat kormánypárti képviselő kezdeményezett. A jogszabályt az ellenzéki pártok nem támogatták.

A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjed, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Ugyanakkor nem állapítható meg mulasztás a munkaügyi hatósági határozatában, ha a munkáltató igazolja, hogy az érintett dolgozók legalább kétharmadának bérét az elvárt mértékben megemelte. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba és két évig marad érvényben úgy, hogy hatályon kívül helyezése nem érinti a jogsértés megállapításáról hozott határozatok miatti jogkövetkezmények végrehajtását.

Az előterjesztés célja az indoklás szerint, hogy hasonlóan a közszférában megvalósult bérkompenzációhoz, a magánszférában se legyenek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete - az adóváltozások miatt - csökken az előző évihez képest.

Eltűnhetnek az egyéb juttatások

Csak eladóból, pénztárosból és árufeltöltőből több százezer van Magyarországon. Ők például mindannyian számíthatnának béremelésre, ha bruttójuk nem több háromszázezer forintnál. Szakszervezetük vezetője szerint azonban az is előfordulhat, hogy munkáltatójuk a béremelést is velük fizetteti meg. "Eltűnnek az egyéb juttatások, mint például a helyi közlekedés támogatása, vagy például az üdülési csekk támogatás, ami szinte majdnem minden embert érint" - mondta Sáling József a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének elnöke az RTL Klub híradójának.

A Fidesz szerint idén csökkentették annyira a cégek adóját, hogy legyen miből fizetniük a béremelést. "A nettó bérek kompenzációjára ebben az évben a legszerényebb számítások szerint háromszor annyi pénzt hagyott ott a kormány a vállalkozásoknál, mint amennyi erre kell" - mondta Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke.

A munkáltatók országos szövetségének vezetője szerint Rogán téved, hiszen a magyar vállalkozások fele veszteséges, így ezeknek nem lett több pénze a társasági adó csökkentéséből, azaz nem lesz miből bért emelni. A vállalkozások fele veszteséges,ezért a társasági adó kedvezményekből nem tudtak részesülni, tehát azt állítani, hogy minden egyes vállalkozás kedvezményezettje volt a vállalkozási adó csökkentésének, nem igaz" - mondta Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

Ellenzék: rosszul jár a magyar gazdaság egésze

Szakértők szerint a Fidesz-kormány a rossz döntésének árát megint a munkavállalókkal, és a vállalkozásokkal fizetteti meg. A törvény miatt számos cég tönkre mehet, és a sokan lesznek majd kénytelenek létszámleépítést végrehajtani, vagy feketén dolgoztatni az embereiket. Az pedig szinte kizárt, hogy a szakhatóságok képesnek lesznek ellenőrizni az országban működő mintegy 200 ezer vállalkozás bérezési rendszerét.

Tukacs István szocialista politikus a Népszavának nyilatkozott, szerinte elképesztő, hogy a kormány ilyen durván beleavatkozik a magántársaságok, vállalkozók életébe azzal, hogy megszabja a bérezési viszonyokat. A politikus megjegyezte: elképesztő pontja az új rendelkezésnek, hogy elegendő egy-egy cégnél a dolgozók kétharmadának megadni a kormány által előírt bérkompenzációt. Ez a passzus ugyanis egyrészt értelmezhetetlen, másrészt lehetőséget nyújt a munkavállalók közötti diszkriminációra. Vagyis az új "béremelési törvény" életbelépésével egyaránt rosszul járnak a munkaadók, a munkavállalók, és a magyar gazdaság egésze is.

MTI/RTL Klub/Népszava