Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 12 éve

Elfogadták a felsőoktatási törvény módosítását

Az Országgyűlés utolsó ülésnapján elfogadták a felsőoktatási és a közoktatási törvény módosítását. A napirend előtti felszólalásokban szó esett a tandíjemelésről is.

A felsőoktatási törvény módosítását illető egyik fontos változás, hogy a képzési hozzájárulás (tandíj) alóli mentességi kör bővül. Nem kell tandíjat fizetniük a kismamáknak, vagyis a terhességi-gyermekágyi segélyben, a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülőknek.

A módosítás azt is tartalmazza, hogy nő a felsőoktatás állami támogatása, mégpedig az idei 214 milliárd forintról 2010-re 241 milliárdra. Ehhez a támogatáshoz az egyetemek és főiskolák ezentúl egy három évre szóló finanszírozási megállapodás alapján juthatnak hozzá, ahol az intézmény teljesítmény-mutatói jelentősen latba esnek. Vagyis az az intézmény, amelyik színvonalasabb oktatást nyújt, több támogatást kaphat, amelyik pedig rosszabbul teljesít, kevesebbet. Ez viszont nem érinti a képzési normatívát, annak elosztása változatlan marad - hangsúlyozza a szaktárca.

Az Országgyűlés hétfői ülésén Pálinkás József (Fidesz) interpellációt intézett Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez. Az interpellációban az ellenzéki képviselő azt kifogásolta, amit ellenzékben már korábban is jeleztek, hogy igazságtalan, ha egy felsőoktatási intézmény tandíjmentességet akar adni a hallgatóknak, akkor az ebből keletkező bevételkiesést a többi hallgató tandíjának emelésével pótolják. A képviselő szerint ennek a következménye, hogy az egyik legnagyobb magyarországi egyetem már bejelentette , hogy megemelik a tandíjat.

Pálinkás József hangsúlyozta, a minisztérium képtelen megmondani, hogy a fent említett összeget miből fedezze az egyetem, vagy főiskola. Szerinte ezzel becsapták a tanulni vágyó fiatalokat. Megkérdezte, a minisztérium hány százalék hallgatónak tervez mentességet adni, milyen forrásból, és elfogadható-e számára az, hogy a többi hallgató fizet lényegesen több tandíjat mentességet kapó társaiknál.
Hiller István válaszában hangsúlyozta, a felsőoktatás reformjával az a cél, hogy az oktatást versenyképessé tegyék, és az állam nemhogy kivonul, hanem növeli részvételét a felsőoktatásban. Amit Pálinkás József említett, az a hallgatói juttatások rendszerébe tartozik. A miniszter kiemelte, a rendszer igazságos, a fer teljes egészében az intézményeknél marad, és a jól teljesítő hallgató több pénzt kap, a gyengébben teljesítő keveset.

Azzal kapcsolatosan, hogy az ELTE tandíjat emelne a 2007-ben tanulmányaikat kezdő hallgatóknak, Hiller István elmondta, az egyetem szenátusa "július 2-ai ülésén a rektor javaslatára döntést hoz arról, hogy a 2007/08-as évfolyam számára a 2008/09-es tanévtől a képzési hozzájárulás összege alapképzésben 105 ezer forint. Ezzel összefüggésben határoz az ezen évfolyam számára biztosított mentesség vonatkozásában is". A miniszter hangsúlyozta, őszintén reméli, nem lesz tényleges változás.
Az intercity professzorok kérdéskörét is szabályozza az új törvény, miszerint egy oktatót 2010-től kezdve kizárólag egy intézményben lehet akkreditálni. Változik a vezetői megbízások korhatára is: az ezután kinevezett egyetemi, főiskolai vezetők továbbra is csak 65 éves korukig tölthetik be posztjukat, de amennyiben a vezetői megbízás időtartama túlnyúlik a 65 éves korhatáron, akkor a szenátus kétharmados döntésével ez kitolódhat 69 éves korig.

A módosítás lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmények ezentúl saját vállalkozást alapíthassanak, így gazdasági társasági formában hasznosítsák a kutatóik által létrehozott szellemi terméket. Az eddig csak az oktatókra érvényes alkotói szabadságot kiterjesztik a kutatókra is. A kutatók ezentúl munkaköri feladatukon túl szerződéses megbízással máshol is vállalhatnak kutatói munkát és részükre is biztosítható hét évenkénti egy éves alkotói szabadság.

Ezentúl a felsőoktatási intézmények a felvételizőknek előírhatják az emelt szintű érettségit, de csakis akkor, ha erről a középiskolásokat a felvételi előtt két évvel értesítik.

Módosult a közoktatási törvény is

A közoktatási törvény is módosult, melynek célja a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlőség növelése, a szakképzés hatékonyságának erősítése, valamint a minőség fokozottabb ellenőrzése és jutalmazása.

A módosítás szerint 2007. szeptember 1-jétől a pedagógusokat nem kötelezhetik külön díjazás nélküli órák megtartására. A munkáltató továbbra is elrendelheti a heti kötelező óraszám feletti két plusz órát, ám kizárólag külön óradíjért.
A törvénymódosítás szigorítja a sajátos nevelési igényű tanulók vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is.

A módosítás továbbá megteremti a szakképzés regionális szintű megszervezését, úgynevezett önkéntes társulások létrehozásával, és jelentősen kibővíti az Oktatási Hivatal hatósági ellenőrzési jogkörét. A hivatal feladata továbbra is az lesz, hogy vizsgálja az egyenlő bánásmód megvalósulását, az alkalmazási feltételek törvényességét, illetve hogy betartassa a közoktatás ingyenességére vonatkozó előírásokat.

edupress.hu
Follow hrportal_hu on Twitter