Ennyivel dolgoznak többet a magyarok, mint a németek vagy a franciák
Bár az Országgyűlés munkaszüneti nappá nyilvánította december 24-ét, a magyar munkavállalók még ezzel együtt is európai élmezőnyben maradnak a ledolgozott órák számát tekintve. A nemzetközi statisztikákból kiderül: itthon éves szinten hetekkel, sőt több mint egy teljes hónappal többet dolgoznak az emberek, mint a nyugati nagyhatalmakban.
A múlt héten elfogadott törvénymódosítás értelmében idéntől december 24-e is hivatalos munkaszüneti nap lett Magyarországon, így háromnaposra bővült a karácsonyi pihenő, és az üzletek is zárva tartanak szenteste napján. Bár az elmúlt években a kormányzat rendre azzal utasította el a kezdeményezést, hogy egy újabb szabadnap csökkentené a GDP-t és rontaná a versenyképességet, az európai adatok alapján a magyar gazdaságot ebből a szempontból aligha kell félteni – írja összefoglalójában a Telex.
A Eurofound gyűjtése szerint a magyarok éves munkaóráinak száma a harmadik legmagasabb az Európai Unióban az észtek és a szlovákok után. A különbség Nyugat-Európához képest egészen látványos:
-
A magyar munkavállalók a németeknél évente 169 órával – azaz mintegy 21 munkanappal, egy teljes hónappal – dolgoztak többet.
-
A franciákhoz képest még nagyobb a szakadék: évi 257 órával, vagyis nagyjából 32 munkanappal több munkát végeznek itthon.
Bár a felmérés nem számolt a gyermekek és az életkor után járó pótszabadságokkal, a nagyságrend még ezekkel és a most bevezetett december 24-i szabadnappal együtt is azt mutatja, hogy Magyarország stabilan az uniós lista első harmadában marad.
Középmezőnyben a munkaszüneti napok számával
A plusz egy ünnepnappal itthon 12-re nőtt a munkaszüneti napok száma, amivel Magyarország továbbra is az európai középmezőnyhöz tartozik (az uniós átlag 10 nap). A rekorder Ciprus 16, nem vasárnapra eső munkaszüneti nappal, míg a lista végén Hollandia és Dánia áll mindössze 8 szabadnappal.
Érdekesség, hogy nyolc uniós tagállamban – köztük Romániában, Belgiumban vagy Írországban – a hétvégére eső munkaszüneti napokat hétköznapokon pótolják vagy plusz szabadnapként adják ki, ilyen szabályozás viszont Magyarországon nincs. A hazai munkáltatók számára a mostani változás elsősorban abban jelent konkrét terhet, hogy a december 24-én is működő területeken dolgozóknak 100 százalékos bérpótlékot kell fizetniük.
Miközben mi pihenőt adunk, Nyugaton több munkát követelnek
A hazai döntés különösen érdekes fénytörésbe kerül az európai versenyképességről szóló nemzetközi viták tükrében. Miközben Magyarország a munka–magánélet egyensúlyát és a családok ünnepi pihenését erősítette az új szabadnappal, több nyugati vezető épp az ellenkező irányba indulna el az Egyesült Államokkal és Ázsiával szembeni lemaradás miatt:
-
Friedrich Merz német kancellár arra figyelmeztetett, hogy a német jólét nem tartható fenn a négynapos munkahétre építve, és több munkára szólította fel honfitársait.
-
Clemens Fuest, a német Ifo gazdaságkutató intézet vezetője konkrétan egy munkaszüneti nap eltörlését javasolta a versenyképesség javítása érdekében.
-
Franciaországban tavaly a költségvetési hiány csökkentése miatt merült fel munkaszüneti napok eltörlése, ám a terv elbukott a társadalmi ellenálláson.
A közgazdászok között ugyanakkor nincs egyetértés: míg egyes elemzők szerint a több ledolgozott munkaóra adja az amerikai vállalatok versenyelőnyét, mások – például Paul Krugman és Thomas Piketty – úgy látják, az európai termelékenység versenyképes, csupán a kontinens lakói tudatosan választják a több szabadidőt a magasabb fogyasztás helyett.
kép forrása: AI illusztráció
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon