Erste: csökken a foglalkoztatottság 2010-ben

Az elemzés rámutat: Közép-Kelet-Európában a fogyasztás növekedése várhatóan kevésbé lesz sebezhető a következendő években a fenntartható megtakarítási rátáknak és a nettó hitelfelvevői rátáknak köszönhetően.

"A hitelnövekedés erőteljes lassulása okán immár jóval kisebb az igény a megtakarítási ráták kiigazítására a közép-kelet-európai országokban. Így a fogyasztás szorosan a rendelkezésre álló jövedelem növekedésétől függ, s ez év/év alapon 1-2,5 százalékkal bővül reálértéken a régióban a következő évben, megtámogatva a régió GDP-növekedését"- idézi a dokumentum Juraj Kotiant, az Erste Csoport közép-kelet-európai elemzések osztályának társvezetőjét. A kivétel ez alól Románia, ahol az áfaemelés miatt a megugró infláció éves összehasonlításban 0,8 százalékkal veti vissza az elkölthető jövedelmet 2011-ben - mondta a vezető elemző.

"Azzal számolunk, hogy a jelenleg tisztán exportvezérelt gazdasági talpra állás kiegyensúlyozottabbá válik. Ezen túlmenően a fenntartható megtakarítási ráták és a nettó hitelfelvevői pozíciók a várakozások szerint csökkentik Közép-Kelet-Európában a gazdasági növekedés sebezhetőségét a jövőben" - tette hozzá az elemző.

A külkereskedelem 2008 végén és 2009 során bekövetkezett visszaesése az exportorientált országokat, így Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot érintette leginkább. A külkereskedelem a mélypontot 2009 első negyedévében érte el, ezután számos közép-kelet-európai országban az export az elmúlt hónapok során kétszámjegyű éves növekedési ütemet tudott felmutatni, s ezzel pillanatnyilag a gazdasági talpra állás fő pillérének számít. Ez annak ellenére így van, hogy abszolút értékben még nem éri el a válság előtti időszak szintjét - mutatnak rá az elemzésben.

Annak dacára, hogy Közép-Kelet-Európában jóval magasabb nominális növekedési értéket mérnek, mint más fejlett gazdaságokban, az euróban számított egy főre eső GDP a régiót átlagát tekintve még mindig messze elmarad a fejlett országokétól, hiszen euróban számolva (a piaci devizaárfolyamokat alapul véve) az euróövezeti átlagnak mindössze egyötödét, jobb esetben felét teszi ki.

Emellett Közép-Kelet-Európában is fennmaradtak az országkülönbségek, hiszen Csehország a régió leggazdagabb állama, Románia, Szerbia és Ukrajna pedig a skála másik végén helyezkedik el. A háztartások számára az euróban számított GDP-nél mérvadóbb mutatószám a vásárlóerő-paritásos árfolyamon számított GDP, amely a különböző gazdaságok között is megmutatja az árszínvonalbeli különbségeket, valamint tompítja a vásárlóerőre a devizaárfolyamok piaci kilengései által tett hatásokat.

"A közép-kelet-európai országok alacsonyabb árszínvonalát figyelembe véve (ami kiváltképp a szolgáltatási szektorban szembetűnő), a vásárlóerő-paritásos egy főre eső GDP-vel mért jövedelem az uniós átlag mintegy 50-80 százalékára tehető. Tehát a reáljövedelmi konvergencia sokkal nagyobb léptékben halad előre és kevésbé változékony, mint a nominál-GDP" - elemezte Juraj Kotian.

A foglalkoztatás mintegy 1-4 százalékkal zsugorodott Közép-Kelet-Európában (kivéve Lengyelországot, ahol még nőtt is 2009-ben), ugyanakkor az Európai Unión (EU) belül a legnagyobb visszaesés (7-13 százalék) azokban az országokban jelentkezett, ahol kipukkadt az ingatlanbuborék, külső egyensúlytalanság lépett fel, s a devizaárfolyam gyengülése miatt nem lehetett zökkenőmentes a kiigazítás (így a Balti-államokban, Írországban, Spanyolországban).

A szezonális hatásoktól megtisztított foglakoztatási adatok máris a stabilizálódás irányába mutatnak, azonban éves összevetésben a foglalkoztatottság visszaesése várható 2010-ben (az átlagot tekintve). "Úgy vélem, a közép-kelet-európai régió nagyfokú potenciállal rendelkezik a munkaerőköltségek és a munkaerő-piaci reformok terén" - mondta Juraj Kotian. A fajlagos munkaerőköltség a közép-kelet-európai államokban jóval az EU-átlag alatt van, a foglalkoztatottsági ráta pedig növelhető a lakosság bizonyos csoportjait a munkaképes rétegből kizáró korlátok felszámolásával (Magyarországon, Romániában).

A háztartások elkölthető jövedelme Közép-Kelet-Európában a GDP mintegy 65 százalékát teszi ki, és az elmúlt időszakban komoly visszaesést mutatott a növekvő munkanélküliség és az egyéb jövedelmek zsugorodása miatt - emelte ki az elemző.

"A munkaerőpiac romlását tompították az enyhe növekedést mutató nyugdíjak és egyéb szociális járadékok, az elkölthető jövedelem kisebb mértékben esett vissza, mint amit a foglalkoztatottság zsugorodása jelzett. A termelékenység felfutása, a magánszektorban várható bérnövekedésre vonatkozó stabil kilátások, valamint a munkanélküliségnek a csúcs közelébe történő emelkedése miatt azzal számolunk, hogy az elkölthető jövedelem 1-2,5 százalékkal bővül jövőre, kivéve Romániát, ahol a kormány ambiciózus megszorító intézkedéseket fogadott el" - vázolta előrejelzését Juraj Kotian.