Ezek lesznek a legkeresettebb szakmák pár éven belül

Az Európai Bizottság nemrég készített el az EU Skills Panorama néven futó projektjét, mely országokra bontva részletezi a foglalkoztatási helyzet elmúlt évekbeli változásait, illetve a jövőre vonatkozó prognózisokat is meglepő részletességgel fejti ki. A projekt célja a munkaerőpiaci kereslet és kínálat nagyobb egyensúlyának megteremtése.

2013-ban az Európai Bizottság prognózisa szerint az idei 3,79 milliós foglalkoztatotti létszám 3,803 millióra emelkedhet jövőre Magyarországon, ami arányaiban csak egy minimális, 0,3 százalékos bővülést jelent. Ha azonban az idei bázison vizsgáljuk meg a számokat, akkor 2020-ban 2,3 százalékkal lehet magasabb a foglalkoztatottak száma hazánkban.

Mezőgazdaság szűkül, építőipar bővül

Az egyes szektorokra bontott uniós adatok arról árulkodnak, hogy foglalkoztatási szempontból jövő évben olyan szektorok is lesznek a magyar gazdaságban, melyek több százalékot zsugorodnak. A mezőgazdaság területén idén 163 265-en voltak foglalkoztatva, ami 2013-ban 2,2 százalékkal 159 681 főre mérséklődhet. Ennél valamivel nagyobb mértékű csökkenés következhet be az úgynevezett egyéb szolgáltatások területén, hiszen az idei 156 912 fős létszám után jövőre 152 325 főt foglalkoztathat a szektor. A közigazgatás és honvédelem a mostani 310 856 fő foglalkoztatott után egy százalékot zsugorodva 307 684 főt foglalkoztathat.

Mindezt valamennyire kompenzálja majd a bankszektor és a pénzügyi terület, hiszen a foglalkoztatottak száma jövőre 442 538 főre emelkedhet az idei 428 054 után, ami 3,4 százalékos bővülést jelent. (mfor.szerk.: bár december 5-én frissült utoljára az adatbázis, elképzelhető, hogy a novemberben "örökké megmaradó" bankadóval még nem kalkuláltak a prognózis készítői.) Ebből az aspektusból érdemes még megemlíteni az építőipart is, melynek foglalkoztatotti száma 1,5 százalékot emelkedhet jövőre, így 282 814 főt foglalkoztathat az idei 288,5 ezer után. Közel egyszázalékos növekedést vetít előre az EB még a kiskereskedelem, vendéglátás, illetve a közlekedés és kommunikáció területén.

Milyen szakmákra lehet a legnagyobb kereslet?

Az EB prognózisa 2015 és 2020-ra vonatkozóan is tartalmaz előrejelezéseket, ám ezúttal nem az egyes szektorok, hanem az egyes foglalkoztatások szerint vesszük górcső alá, mire lehet kereslet néhány év múlva.

Ez alapján 2015-re nagymértékben, közel felére esik vissza a növénytermesztés, kertészet és állattenyésztésben dolgozók száma - bár az EB 2009-es adatokat közöl ezúttal, így csak ehhez tudjuk viszonyítani az előrejelzett változást. Tehát az említett szakmában dolgozók 2009-es 47 377 fős létszáma hazánkban 2015-re 26 196-ra csökkenhet, 2020-ra pedig 14,8 ezer főre mérséklődhet. Szintén egyre fokozatosan kevesebb munkaerőpiaci keresletet prognosztizál a kőolaj- és földgázkitermelésben dolgozók esetében, hiszen 2009-2015 között 26,4 százalékos csökkenésre számít a létszámban.

Meglepő, és arányaiban drasztikus mérséklődésről tanúskodnak az uniós számok a brókerek esetében is, ahol 2015-ig közel 83 százalékos csökkenésre számítanak. Több mint a felével kevesebb fa- és könnyűipari munkásra lesz szükség 2015-ben, mint 2009-ben volt, de állatorvosra is 17 százalékkal kevesebbre lesz igény, ahogy a vegyészmérnökök száma is közel ötödével eshet vissza majd.

És, hogy mire lesz szüksége a munkaerőpiacnak? Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a 2009-esnél közel kétszer annyi gyógyszerész, 60 százalékkal több szociális és munkaügyi szakemberre, és majdnem ugyanennyivel több általános iskolai pedagógus fog majd a munkaerőpiac felszívni 2015-ben. Az egyébként kitűnik az adatokból, hogy általánosságban oktatókra és pedagógusokra a jelenleginél nagyobb kereslet fog mutatkozni a munkaerőpiacon. (mfor.szerk.: ez a prognózis azért okoz némi meglepetést tekintettel a hazai demográfiai viszonyokra). Környezetvédelmi mérnök, környezetvédelmi technikus, szakápolókra, és adatbázis-kezelőkre is a 2009-esnél nagyobb igény fog mutatkozni.