Ezért van szükség Magyarországon a vendégmunkásokra

A VOSZ az MTI-hez kedden eljuttatott közleménye szerint sok munkaadó tapasztalja, hogy nem talál elegendő magyar munkavállalót sem a működéshez, sem a tevékenysége bővítéséhez. Hozzátették, hogy elsősorban a kékgalléros munkakörök a munkaerőhiányos területek, vagyis a fizikai, jellemzően betanított, alacsonyabb képzettséget igénylő állások.

A szövetség rámutat: ha az érintett cégek számára nem áll rendelkezésre az igényekhez rugalmasan illeszkedő lehetőség, amelyet a külföldi munkavállalók biztosítanak vállalatuk fejlődéséhez, akkor szűkítik a tevékenységüket vagy végső soron áthelyezik azt kedvezőbb gazdálkodási környezetet - megfelelő munkaerőt - biztosító országokba. Ezzel pedig elvész a magyarok által elfoglalt munkahelyek egy része - figyelmeztet a VOSZ.

A szervezet szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján tévhitnek bizonyult az, hogy a vendégmunkások alacsony bére szorítja le a magyar béreket, illetve az is, hogy magasabb bérköltség vállalásával lehetne itthon is munkaerőt találni.

Kiemelték, hogy a Munka törvénykönyve értelmében a vendégmunkások bére nem térhet el a magyarokétól, ugyanis az adott munkahelyen és munkakörben szokásos bért kell kapnia a munkavállalónak, nemzetiségétől függetlenül, vagyis a vendégmunkások csak túlórával, többletmunka vállalásával kereshetnek többet. A munkaadót terhelő járulékos költségek viszont - a munkára való felkészítés, illetve az integráció miatt - a külföldieknél sokkal, akár 30-50 százalékkal nagyobb kiadásokat jelentenek összességében.

A gazdasági körülmények változásával, a technológia fejlődésével hosszabb időtávon a szövetség a vendégmunkások iránti kereslet csökkenésére számít, ám úgy vélik, amíg ez be nem következik, addig mindent el kell követni azért, hogy "a gazdasági fejlődésbe legalább felesleges adminisztratív korlátokat nem építsünk, mert azzal az egész magyar gazdaság és társadalom veszít."

Külföldi vendégmunkások: turbulens jogi környezet, megingó foglalkoztatói bizalom?  - a HR Portal által megkérdezett munkaerő-kölcsönzők szerint nem tett jót a harmadik országból történő foglalkoztatásnak a folyamatos jogszabályváltozás.