Külföldi vendégmunkások: turbulens jogi környezet, megingó foglalkoztatói bizalom?

„A 2025-ös év az alapvetően nem indul rosszul, ami azt jelenti, hogy a cégeknél van némi munkaerőigény, szemben a 2024-es gyengébb őszi időszakkal, amikor tényleg elég gyengék voltak a létszámigények” – értékelte az elmúlt időszakot a HR Portálnak Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője. Egy másik munkaerő-kölcsönző, a Man at Work tapasztalatai szerint a működési területüket, vagyis Közép- és Nyugat-Magyarországot, valamint Pest megyét érintette főként a gazdasági lassulás, amit ők is megéreztek a kölcsönzötti létszámukon és a partnereik igényein. A trend csökkenő volt, illetve az utolsó negyedévre stagnálónak mondható – mondta a HR Portálnak Berta Gábor ügyvezető. „Az ünnepek alatti, illetve az év eleji hirtelen jogszabályváltozás picit ijesztő volt a szakmának, de úgy tűnik, rendeződtek a dolgok, ami megnyugtató irányba tudja vinni a vendégmunkások foglalkoztatását” – tette hozzá Götl Viktor. 

Nem mindegy ugyanis, hogy milyen szabályok vonatkoznak a Fülöp-szigeteki munkavállalókra, ez ugyanis egy 119 milliós ország, tehát egy nagy kibocsátó ország, ahol a munkavállalók a világ minden tájára szervezett körülmények között mennek dolgozni. A mostani jogszabály alapesetben Örményországból és Grúziából enged behozni munkavállalókat, amelyek ugyan Magyarországhoz földrajzilag közelebb vannak, de jóval kisebb a lakosságszámuk, tehát a szakemberek szerint hosszú távon biztosan nem, de még középtávon sem tudják ellátni a magyarországi munkaerőigényeket. Később aztán zöld utat kaptak a filippínók is. Nem véletlenül: sokkal előbb eszébe jutott a vállalatvezetőknek az, hogy a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, vagy Indonéziábol toborozzanak munkaerőt. „Vendégmunkásra pedig szükség is van, hiszen, hogyha egy cég 40-50 kilométeres körzetében már nem találja meg azt a stabil munkavállalói réteget, akiket fel kell vennie, akkor gondolhatja azt, hogy megpróbálja a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását, függetlenül attól, hogy ez a vállalat milyen szektorban és milyen iparágban működik” – teszi hozzá a WHC ügyvezetője. 

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság publikusan elérhető számai alapján látható, hogy januárban körülbelül mintegy 19 ezer vietnáminak adtak ki engedélyt és 10 ezer körüli a filippínók számára, az ukrán vendégmunkások száma pedig a pár évvel korábbi 55 ezer fős létszámról most már 20 ezer fő alá csökkent. Összességében tehát az elmúlt években egyáltalán nem növekedett Magyarországon a külföldi munkavállalók létszáma, sokkal inkább egy állománycsere történt. A filippínó munkavállaló azért sláger, mert keresztény nemzet, angolul beszélnek, nagyon mosolygós emberek, jó munkabírásúak, nagyon könnyen beilleszkednek. Egyébként a tapasztalatok szerint a Fülöp-szigeteki munkavállalók is szeretnek Magyarországon lenni. 

Folyamatos változásban

Egyébként jogalkotás szempontjából már az elmúlt két év is elég turbulens volt, ami a vendégmunkások, illetve a harmadik országbeli munkavállalók magyarországi foglalkoztatását illeti. 2023 december 31-ig egyféle jogszabály szerint jöhettek harmadik országbeli munkavállalók, majd 2024 január 1-től ez megváltozott egy másik jogi struktúrára. „2025. január 1-től egy átmeneti jogrendelkezési időszak van, attól függően fog megoldódni a vendégmunkások sorsa, hogy melyik időszakban, melyik jogintézménnyel érkeztek itt Magyarországra” – mondta Göltl Viktor. (A 2023-ban érkezett vendégmunkások kétéves munkavállalásai engedélye valamikor az idei évben fog lejárni.) A változtatás szerint nem kell elhagyni az országot a vendégmunkásoknak csak azért, mert valaki például indonéz, csak akkor, ha az eredeti tartózkodás és munkavállalási engedélyük megszűnik, és nem hosszabbítják meg plusz egy évre az eredeti engedélyt, vagy nem adnak ki nekik egy új engedélyt. 

Göltl Viktor

A január elsejei változás az új munkavállalók behozatalánál szűkítette le nagyon lényegesen a lehetőségeket, mert új munkavállaló jelenleg csak Örményországból, Grúziából és a Fülöp-szigetekről jöhet. Berta Gábor szerint a jogszabályi háttér sűrű és gyors változásai nem kedveznek a foglalkoztatói bizalomnak a 3. országbeliek foglalkoztatásával kapcsolatban. „Az, hogy a törvényi változtatások mennyire ingatták meg a foglalkoztatók bizalmát, majd kiderül. Azt láttuk és éreztük, hogy egy partnerünk azért nem adta ki év végén a rendelését egy jelentősebb vendégmunkás létszámra, mert nem tudta, hogy a jogszabályi változások mit fognak eredményezni. Azt már 2024-ben tapasztaltuk, hogy egyes partnereink óvatosabban hosszabbítanak, nem használják ki a maximális hosszabbítási lehetőséget. 

Munkavállalói oldalról pedig jelentősége lesz a hosszabbításnál azoknak az adójogszabályi változásoknak, amik szintén év végével jöttek ki és már hatályosak, mint például a teljesség igénye nélkül a 25 év alattiak adókedvezményének, vagy a családi adókedvezménynek az elvesztése a nem szomszédos 3. országbeli munkavállalóknál. Ez sokaknál jelentős nettó jövedelem csökkenést eredményez. Ha még a forint gyengülésével is számolok, akkor a vendégmunkások nettó, saját országukban elkölthető jövedelme jelentősen csökken 2025-ben, amit a várható béremelések nem biztos, hogy kompenzálnak. Ezek eredményezhetik azt is, hogy bizonyos nemzetiségek, vagy csoportok már nem fognak szerződést hosszabbítani, mert nem látnak fejlődési potenciált a magyarországi foglalkoztatásukban” – tette hozzá az ügyvezető. 

Tapasztalataik szerint továbbra is van igény vendégmunkásokra mind a meglévő partnereik részéről, mind újabb partnerektől. Nálunk most jellemzően raktári, logisztikai, főleg kereskedelmi partnereknél jelentkezik igény. Ők ukrán (nemzeti kártyás), kirgiz, mongol, grúz és filippínó munkavállalókkal foglalkoznak elsősorban, mint mondta, ezeket a nemzetiségeket az elsők közt hozták egyébként be az országba. Az ügyvezető szerint jelenleg ukrán, mongol (jelenleg nem lehetséges) és filippínó munkavállalókra van igény a cégek részéről. 

Bajban a vendégmunkások?

Göltl Viktor hangsúlyozta: „a 2024-es év nem volt gazdaságilag erős év az ipari, de az egyéb szektorokban sem. Ennek következtében a munkanélküliségi ráta nyilván növekedett, azzal a következtetéssel viszont nem értek egyet, hogy ez a vendégmunkások elküldését jelentené. A cégvezetők ugyanis felmérték, hogy ha elzavarnánk az összes vendégmunkást Magyarországról, és aztán beindul az ipari termelés, akkor ki fog ide jönni dolgozni, ha nem lesz elég magyar? Senki, mert magunkra haragítjuk a nemzeteket. Ők munkavállalók és nem felejtenek. Mehetnek dolgozni Horvátországba, Szlovákiába, Lengyelországba, Németországba, Ausztriába és nem fogja érdekelni őket Magyarország. Ha itt jó dolguk van, lesz munkavállalónk, ha itt nincs jó dolguk, akkor hosszú távon bajba kerül a magyar ipar” – jelentette ki a WHC ügyvezetője. 

Persze a gyengébb eredmények miatt küldtek el vendégmunkásokat is. „Egy értelmes vállalat azonban nem úgy épít le létszámot, hogy most a magyart építem le, most meg a vendégmunkást, hanem mindig a legjobb munkavállalóit akarja megtartani, bőrszínre, nemre, nációra való tekintet nélkül, és a rosszabbul gyengén teljesítő munkavállalók képezik ezeknél a vállalatoknál a felesleget. Nyilván egy harmadik országbeli munkavállaló sokkal többe kerül, mint egy magyar munkavállaló és ez a mérlegelendő érv a leépítésnél, ami ellene dolgozik a harmadik országbeli munkavállaló itt tartásának. Ha nagyon fáj a vállalatnak a vendégmunkásokkal kapcsolatos plusz költség, akkor lehet, hogy őket küldi el, de még egyszer mondom, alapvetően a vállalatok a kompetenciát akarják megtartani, függetlenül attól, hogy az milyen országból jön, tehát azt mérlegelik, hogy megéri-e az a kompetencia azt a pénzt, amivel mondjuk többe kerül egy harmadik országbeli munkavállaló” – teszi hozzá Göltl Viktor. A Man at Worknél pedig úgy tapasztalták: sok partnerük hagyta, hogy év közben a természetes fluktuációval megfelelő szintre csökkenjen az állományi, vagy kölcsönzötti létszáma. „Természetesen elbocsátásoknál minden esetben megpróbálunk új munkahelyet találni a kölcsönzött munkavállalóinknak” – tette hozzá Berta Gábor. 

Berta Gábor

Mik a kilátások?

„2025-re mérsékelt növekedést várunk, azt is inkább az utolsó negyedévtől, de ezt a világgazdasági események még befolyásolhatják” – mondta az ügyvezető. A 2025-re előre tekintve Göltl Viktor szerint biztos, hogy a január 20-i amerikai elnöki beiktatás és az azutáni időszak megmozdítja majd a gazdaságot, és vélhetően a február végi németországi választás is megmozdíthatja. „Látjuk, hogy az Európai Unió egy versenyképességi betegséggel küzd. Sajnos, mivel Magyarország az Európai Unióhoz van szorosan hozzákötve, ez ránk is kihat, ha viszont ott jobban mennek majd a dolgok, akkor Magyarországnak is jobban megy majd a sora. Ami nagyon nagy szerencse, hogy az elmúlt években érkeztek olyan beruházások a keleti országrészbe, amik pont 2025-2026-ban kezdenek el pörögni, tehát várhatóan ezek az elinduló beruházások húzni fogják felfelé a számokat Magyarországon” – teszi hozzá. Berta Gábor szerint nagy gond, hogy „egy mérnök, egy vezető minimálisan mobilis, ami természetesen függ a juttatási csomagtól. Azt nehéz elvárni, hogy valaki eladja mondjuk a salgótarjáni házát és annak árából új életet kezdjen Budapesten. Lehet az ötven éve mezőgazdaságból élő területekre ipart telepíteni, mert ott van munkaerő, a kérdés az, hogy az egy ma már fejlett iparágnak mennyire megfelelő munkaerő" – teszi hozzá. 

Mindkét ügyvezető szerint nagy kérdés, hogy a kormány által is emlegetett mintegy 2-300 ezres, jelenleg inaktív munkaerőtartalékot a jövőben sikerül-e aktivizálni. Ha igen és megfelelő szaktudással, motivációval rendelkezve munkába állnak, akkor kiválthatják a külföldi munkaerőt, addig azonban szükség lesz harmadik országbeli munkavállalókra a jövőben is.

Nyitókép: Pixabay