Financial Times: a bőkezű magyar családtámogatás nem hozott babyboomot és növeli az egyenlőtlenséget

A nagycsaládos kedvezmények bemutatása után a cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon a családtámogatásokra fordított összes kiadás meghaladja a GDP 5 százalékát, ami több mint kétszerese annak, amit Magyarország a honvédelemre költ.

A cikk szerint a támogatások a világ figyelmét azért is keltették fel, mert a születési ráták óriási gazdasági kihívások elé állítják a gazdagabb nemzetek kormányait az elkövetkező évtizedekben. (A republikánusok programjában is feltűntek a nagyszerű magyar támogatások.)

Az adatokból azonban egyre világosabban látszik, hogy az intézkedések születésszámra gyakorolt hatásának vannak határai. Az idei év első felében a termékenységi ráta Magyarországon 1,36 gyermek volt egy nőre vetítve, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb értéke - közölte az állami statisztikai hivatal, a KSH. Júniusban havi rekordalacsony szintre, alig 6000 gyerekre csökkent a születések száma a 10 milliós országban, ami fele az egy generációval ezelőtti magyarországi szintnek - derül ki a KSH adataiból.

A cikk megjegyzi, Magyarországon a demográfusok és sok nő szkeptikus a családok állami támogatásának hatékonyságát - és igazságosságát - illetően, amely nagyrészt a középosztálynak kedvez. „Az adókedvezményeknek és az olcsó hiteleknek azok számára van értelme, akiknek elég állandó jövedelmük van ahhoz, hogy bármilyen hasznot láthassanak belőle” – mondja egy háromgyermekes vállalkozó anya, aki így folytatja: közel sem keresek eleget ahhoz, hogy házat építsek és támogatott hitelből részesüljek. Soha nem volt új autóm, és valószínűleg soha nem is lesz. Úgyhogy ne is kezdjünk bele.”

Kapitány Balázs, a KSH demográfusa egy júniusi konferencián elmondta, hogy a több ezer támogatott adatait áttekintve az derült ki, hogy a támogatás növelte a szegényebb és a tehetősebb családok közötti szakadékot.

"Ezek a támogatási rendszerek átalakították az egész családtámogatási rendszert, amely most a leggazdagabbakat célozza meg, és növeli az egyenlőtlenséget, ami valószínűleg világújdonság az ilyen programok között" - írja a Financial Times a konferencián elhangzottak alapján. "Ez valószínűleg egy mellékhatás, nem az eredeti szándék, (hanem) egy visszás újraelosztás."

Az újonnan bevezetett programok, például az autó- és lakáshitelek 2019 óta több mint 10 milliárd euróba kerültek. Ez gazdasági hatásokat eredményezett: a közgazdászok szerint például megnőttek a lakásépítések és -felújítások. A cikk szerint ironikus módon, miközben a kormányzó Fidesz párt azt remélte, hogy a családtámogatások révén egy tehetősebb és lojálisabb középosztály épül, ez csak részben sikerült.

kép: freepik