Folytatódik a küzdelem a magyar egyetemek részvételéért az Erasmus és a Horizont programban

Bóka János és Navracsics Tibor párban tárgyalt az Európai Bizottság három képviselőjével: felpörgetik a megbeszéléseket, így talán esély nyílik arra, hogy november végéig megegyezés szülessen, 2024 nyarától is részt vehessenek az EU-s oktatási és kutatási programokban a modellváltó hazai egyetemek - írja a VG. 

Nem sokkal korábban Iliana Ivanova, az EB által az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős uniós biztosi posztra jelölt bolgár politikus az Európai Parlamentben leszögezte: a diákok nem lehetnek a politikai viták áldozatai, megoldásra van szükség az Erasmus+ és a Horizont Európa oktatási és kutatási programok ügyében a EB és a magyar kormányzat között között. 

Sajnálatosnak nevezte, hogy a tárgyalások megakadtak, megjegyezte ugyanakkor, hogy ha a magyar hatóságok vállalják azon jogi kötelezettségek betartását, amelyeket az EB érvényesíteni kíván, akkor nem áll semmi a pénzek folyósításnak útjában. 

A korrupció fokozott kockázatával jár, hogy politikusok ülnek az egyetemek közalapítványi kuratóriumaiban. Többek között ezt kifogásolja az Európai Bizottság. Mint arról mi is beszámoltunk, a testület kizárja az alapítványi irányítású egyetemeket - köztük a Corvinust és a Semmelweis Egyetemet - az Erasmus+ csereprogramjából.

A bizottság többek között azt kifogásolja, hogy az alapítványi egyetemekre nem vonatkoznak az uniós közbeszerzési szabályok. Azt is nehezményezik, hogy az érintett egyetemek kuratóriumaiban kormánypárti politikusok is helyet kaptak.

Az Európai Bizottság összesítője szerint 2021-ben a Horizont Európa kutatási programjával a Corvinus Egyetemnek 2,5 millió eurót adott, a Szegedi Tudományegyetemnek 2,4 milliót, a Semmelweis Egyetemet pedig 1,7 millió euróval támogatta.

Németh Szilvia oktatáskutató, szociológus szerint ezek nélkül a nemzetközi programok nélkül elszigeteltté válhatnak az egyetemek - írja az ATV.hu.