Generációváltás a földeken: a nyugdíjasok mentették meg a nyári mezőgazdasági szezont

2025 nyarán a szezonális munkaerő iránti legnagyobb kereslet a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés vármegye) mutatkozott, de szerencsére ezt az intenzív igényt a kedvező időjárás kellőképpen kiszámíthatóvá és időben teljesíthetővé tette. Mindeközben Közép-Nyugat-Magyarország, valamint az észak-alföldi (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) és a nyugat-dunántúli (Zala, Vas, Győr-Moson-Sopron) régiók is kiemelt munkaerő-felvevő területnek bizonyultak. A szezon előtti várakozásokhoz képest a legjelentősebb eltérés Dél-Kelet-Magyarországon volt tapasztalható, ahol a betakarítási terület csökkenése miatt Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben a tervezett megrendelésekhez képest 30%-os visszaesést realizáltak. A WHC elemzéséből kiderült, hogy országos trendé vált az egyszerűbb, gyorsan betanulható munkakörök felértékelődése, míg a szakképzettséget igénylő pozíciók veszítettek népszerűségükből, mivel a szakemberek jellemzően nem szezonális, sokkal inkább állandó munkalehetőséget keresnek (illetve, ha szezonális munkát vállalnak, az jelentősen magasabb bérigénnyel párosul az esetükben). 

A szezon eleji munkaerő-többlet a munkakezdéskor a legtöbb területen hiányba fordult át, így a cégek eltérő mértékű béremeléssel és különböző juttatásokkal igyekeztek megtartani a rendelkezésre álló munkaerőt. A béremelkedés mértéke Közép-Nyugat-Magyarországon volt a legmagasabb, 4,5%, míg a Dél-Alföldön és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 3-3%-os növekedést regisztráltak a 2024-es nyári szezonhoz képest. Szintén eltérés mutatkozott meg a megszerezhető órabérekben: a Jász-Nagykun-Szolnok és a dél-keleti régióban a szakképzetlen munkaerő nettó 1800 forintos, a szakképzett pedig 2100 forintos órabérre számíthatott. Ezzel szemben Közép-Nyugat-Magyarországon 8 órás munkarendben nettó 1724 Ft/óra, 12 órásban pedig 1908 Ft/óra volt a jellemző, amihez 45%-os műszakpótlék is társult. A béren felüli juttatások terén is mutatkoztak különbségek: míg a keleti országrészben a teljesítménybónusz és a jogszerű foglalkoztatásból eredő szabadságmegváltás bizonyult a leghatékonyabbnak, addig a nyugati területeken a szállástámogatás és az utazási költségtérítés volt a legvonzóbb extra juttatás a munkavállalók számára.

„A 2025-ös szezon legfőbb tanulsága, hogy még mindig a bérezés jelenti a mezőgazdasági idénymunka alfáját és omegáját, így a fizetések folyamatos emelése nélkülözhetetlen. Ezzel párhuzamosan egyre jobban felértékelődik a visszatérő, megbízható idénymunkások szerepe, miközben országszerte komoly fejtörést okoz a szakemberek, például karbantartók, kombájnvezetők, szervíztechnikusok és laborasszisztensek hiánya. Bár a külföldi munkaerő egyelőre nem jelent megoldást a szezonális csúcsidőszakokra, a keleti országrészben már látszik a nyitás a harmadik országbeli munkavállalók jövőbeni alkalmazására. Pozitívum, hogy a nyugdíjasok a vártnál jóval aktívabbak voltak, sokan közülük tapasztalt, visszatérő dolgozóként segítették a munkát. Ezzel szemben a diákok aktivitása sajnos messze elmaradt a várakozásoktól, amely jelenség kezelése elengedhetetlen lesz a következő szezonok sikerességének érdekében – tette hozzá Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője.

A toborzási csatornák sikerességében is megfigyelhető volt regionális eltérés. A visszajáró idénymunkások megkeresése és a személyes ajánlás mindenhol hatékony módszernek bizonyult, például Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében annyira sikeres volt, hogy a cégeknek egyáltalán nem volt szükségük egyéb hirdetésekre. Ezzel szemben más régiókban a Facebook-hirdetések és a falvakban kihelyezett plakátok is fontos szerepet játszottak a toborzásban. A munkavállalók számára a legfontosabb szempontok egységesen a helyi, könnyen elérhető munkahely, a versenyképes bér, az ingyenes céges buszjárat és az egyszerű, könnyen betanulható feladatok voltak.