Hatékony tanulás az információs korban

A konferencia első előadását dr. Kata János mestertanár tartotta "Hatékonyan tanulnak-e az egyetemisták?" címmel. A kérdést megválaszolandó ismertette a BME-n futó tanulástechnikai kurzus eredményeit, amelynek révén immár számottevő adatbázist hoztak létre a hallgatók tanulási szokásairól.

Az elemezhető, megbízható, bár nem reprezentatív adatmennyiséget a kurzuson félévenként résztvevő 75-200, átlagosan száz tanuló szolgáltatta. A hallgatók önkéntes, otthonról is elkészíthető kérdőíveket töltöttek ki tanulási szokásaikról, melyekből rengeteg érdekes következtetést vontak le a szakértők.

Mint Kata János elmondta, tökéletesen jól vagy rosszul tanuló hallgatóval nem találkozott, a diákok eredményei ugyanakkor meglehetősen vegyesek. Saját módszereikkel bevallásuk szerint körülbelül felük ér el jó eredményeket, felük gyengébbeket.

Oda sem figyelnek, mit tanulnak

Az adatokból kiderült például az, hogy rengeteg diák számára már a körülmények sem adottak a hatékony tanuláshoz. Mintegy 43 százalékukat külső tényezők (például barátok, családtagok) zavarják, mintegy felük pedig nem rendelkezik állandó tanulási környezettel. Megdöbbentő adat az is, hogy a kérdőíveket kitöltő műegyetemi hallgatók több mint fele a tanulás során egyszerűen átsiklik az ábrákon és a grafikonokon, és nagyjából ugyanilyen arányban jellemző az is, hogy nem alakítanak ki magukban átfogó képet a tananyagról. Nem jellemző az sem, hogy tanulás közben jegyzetelnének, bár az órákon legalább háromnegyedük törekszik erre. Megdöbbentő az is, hogy saját bevallásuk szerint 51 százalékuk nem gondolkodik dolgozatírás közben, rengetegen egyszerűen csak bemagolják, megértés nélkül tanulják meg az anyagot a számonkérésre.

Előadása során Kata János azt is elmondta, az időbeosztás tekintetében sem állnak túl jól a hallgatók. Mindössze négy olyan diákkal találkoztak, akik valóban hatékonyan szervezik meg idejüket, ami a minta 1,5 százalékát jelenti, miközben 18 százalék teljességgel kaotikus módon éli az életét, mindenféle előre tervezés nélkül. Mint azt a szakember ismertette, a hallgatók közül sokan az eredmények ismeretében is azt mondták, inkább megmaradnak "bevált" stratégiáiknál, megtartják rossz, de legalább már megszokott módszereiket, mint hogy változtassanak.

Érdekes továbbá, hogy a tanulási és időbeosztási hatékonyság tekintetében a diákok eredményeit semmilyen irányba nem befolyásolták olyan tényezők, mint a nem, az életkor, a lakóhely vagy éppen a szakirány.

Tanulócsoportok a Facebookon

Dr. Molnár György tanszékvezető-helyettes a hallgatók által gyakran használt internetes kommunikációs eszközökről, szolgáltatásokról tartott előadást. Elmondta például, hogy napjainkban a diákok nem személyesen dolgoznak együtt, a tanulócsoportok megalakulásának terepe ma az internet. A diákok zárt csoportokat hoznak létre a Facebookon, ahol lehetőségük nyílik a gyors, hatékony kommunikációra, de gyakran használják az olyan felületeket is, mint a Twitter vagy a Pinterest.

Természetesen elterjedt az online, felhőalapú tárhelyszolgáltatások használata is, így például a Google Drive-é vagy a Dropbox-é. Ezek lehetőséget adnak egyrészt arra, hogy a hallgatók tartalmakat osszanak meg egymással, amelyeket a többiek bármikor, bárhonnan elérhetik, másrészt a megosztás is pillanatok alatt elvégezhető. Az oktató megemlítette a magyar fejlesztésű prezentációkészítő szolgáltatást, a Prezit is, amelyet rengetegen alkalmaznak szemléltetőanyagaik elkészítésekor.

Szó esett a közösségi média számos előnyéről, a tanulásban hasznosítható szolgáltatásokról is. A hallgatók ezeken keresztül nem csak megoszthatják egymással a dokumentumokat, állományokat, de egyidejűleg arra is lehetőségük nyílik, hogy folyamatosan kommunikáljanak egymással. Hasznosak lehetnek a diákok számára az olyan szoftverek is, amelyek lehetővé teszik a távoli számítógépek vezérlését. Az oktató példaként említett egy esetet, amikor egy hallgató nem tudott megjelenni dolgozatának megvédésén, ám a technika segítségével mégis megoldotta azt úgy, hogy távolról bejelentkezve átvette az irányítást a számítógép felett és úgy folytatta le a prezentációt, hogy közben webkamerán keresztül is bejelentkezett, így audiovizuális kapcsolatot is biztosított.

Közeledünk a robottanárhoz?

Zarka Dénes fejlesztési vezető az I-TUTOR projektről beszélt, amelynek célja egy mesterséges intelligenciával ellátott oktatási segéd létrehozása. A rendszerrel arra törekednek, hogy azokat a tanárokat segítsék a diákok oktatásában, értékelésében, nyomon követésében, viselkedésük megismerésében, akiknek egyébként erre korlátozottak volnának a lehetőségeik.

Azon oktatók számára, akik személyesen nem találkoznak diákjaikkal, nagy kihívást jelent a hagyományos tanítási módszerek alkalmazása, azok átültetése az online környezetbe. Sokszor ez még azoknak is problémákat okoz, akik a hagyományos rendszerben oktatnak, ám a korral haladva annak bizonyos elemeit kénytelenek digitális felületre áthelyezni. Ide tartozhatnak például a különféle feladatok vagy éppen a tananyag megosztása.

Mint azt a szakértő elmondta, az I-TUTOR rendszer tanulói profilokat vesz fel, a nyílt forráskódú tanulói környezetekben működve segít a követésben és elemzésben, de még az értékelések elkészítésében és a tanulók felé történő visszajelzésben is. Az oktatók így sokkal több információhoz juthatnak diákjaikról, mint egyébként ez lehetséges volna, a diákok pedig kimerítőbb, hasznosabb értékeléseket kaphatnak.

www.edupress.hu