Hogyan tehető sikerszakmává a kutatói munka?

Magyarországon tavaly 24 város 46 intézménye nyitotta meg kapuit a Kutatók Éjszakáján. A rendezvénysorozatról készített társadalmi hatásvizsgálat szerint a foglalkozások hierarchiájában a kutatók a tizedik helyen állnak, megelőzve például a középiskolai tanárokat és a politológusokat.

Míg a Kutatók Éjszakája elsősorban a pályaválasztás előtt állókra koncentrál, az MTA Lendület programja a világ élvonalába tartozó fiatal kutatók előrelépési lehetőségeit támogatja, és igyekszik megállítani elvándorlásukat. A pályázati rendszert, amiben idén 600 millió forint áll rendelkezésre új kutatócsoportok létrehozására, Pálinkás József,az MTA elnöke két évvel ezelőtt indította el.

Maróti Gergely, a Szegedi Tudományegyetemen tíz éve végzett biológus szerint aki igazi karriert szeretne kutatóként, annak mindenképpen ajánlatos külföldre menni szakmai rutint, nyelvtudást, más kultúrabeli tapasztalatot szerezni. A bökkenő az, hogy néhány külföldön töltött év után nagyon kevesen jönnek vissza, pedig állításuk szerint a legtöbben szeretnének.

Magyarországon a kutatók többsége az állami szférában egyetemeken, intézetekben dolgozik, ahol zömében pályázati pénzekből finanszírozzák ezt a tevékenységet. 2010 nehéz év volt, a források elapadása miatt nagyon kevés új kutatói állás nyílt meg. Egyelőre keveseknek adatik meg, hogy itthon magánvállalatok kutatás-fejlesztési részlegénél dolgozzanak - magyarázza a szakember. Bár szerinte nem illúzió, hogy előbb-utóbb a feltörekvő magyar kis és középvállalkozások is érdemi súllyal megjelenjenek a kutatás-fejlesztés globális piacán, sikerszakmává téve ezzel ezt a foglalkozást. Ehhez azonban nagy szükség lenne jól célzott pályázati kiírásokra, az adminisztrációs akadályok csökkentésére is.

Népszabadság