Hol kell egyetemi tandíjjal számolni Európában?
Németországban nincs tandíj, a legdrágább Nagy-Britanniában egyetemre járni. Mind a tandíjak, mind a diákoknak folyósított ösztöndíjak terén jelentősek az eltérések a felsőoktatásban az Európai Unió tagállamaiban - állapítja meg az Európai Bizottság által október 17-én közzétett kimutatás.
A bizottság által kiadott közlemény tanúsága szerint egy-két kivételtől eltekintve nem változtak jelentősen a tandíjfizetési rendszerek a tagállamokban. Németország volt például az egyetlen, amely eltörölte a 2007-ben bevezetett tandíjakat.
A jelentés szerint Észtország hajtott végre még jelentős változásokat, ahol immár azoknak kell fizetniük, akik nem teljesítenek bizonyos követelményeket. Teljesítményhez kötött még a tandíjfizetés Észtországon kívül a jelentés szerint Magyarországon, Csehországban, Spanyolországban, Horvátországban, Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában.
A jelentés szerint továbbra is az Egyesült Királyságban kerül a legtöbbe egyetemre járni, ahol a tandíjfizetés Európában egyéni módja működik; a díjat nem a tanulmányok ideje alatt, hanem a végzést követően kell fizetni, amikor a diplomás jövedelme egy bizonyos szintet átlép. Viszonylag magasak a tandíjak a bizottság szerint még Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Hollandiában és Szlovéniában is.
Andrulla Vasziliu oktatási biztos szerint égetően sürgős, hogy minél több fiatal tanulhasson a felsőoktatásban. Az ugyanis javítja elhelyezkedési esélyeiket, és a gazdaság számára is fontos innovációt, kreativitást és tehetséget szabadít fel.
"Ha egy tagállam tandíjat vezet be, ott olyan intézkedésekre is szükség lenne, például ösztöndíjakra, amelyek biztosítják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok számára" - idézi a közlemény a ciprusi politikust.
A nem csak az uniós országokra, hanem összesen 33 országra kiterjedő jelentés szerint 9 olyan ország van, ahol mindenki köteles fizetni, aki alapképzésben tanul; Csehország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Királyságon belül Anglia, Észak-Írország és Wales, valamint Izland és Liechtenstein. Több országban viszont egyáltalán nincs tandíj; Cipruson, Dániában, Németországban, Finnországban, Görögországban, Máltán, Svédországban, Skóciában, Norvégiában és Törökországban is ingyenes a felsőoktatás. A többi országban, így Magyarországon is, a diákoknak kevesebb, mint a fele fizet tandíjat.
A legtöbb országban a diákok kevesebb mint fele részesül ösztöndíjban; összesen kilenc olyan ország van, ahol minden hallgató, vagy legalábbis a diákok többsége kap ösztöndíjat.
A magyarországi tandíjrendszert ismertető rész 2012. októberi adatai szerint a magyar hallgatók 43 százaléka fizetett tandíjat, amely az alapképzésben évi 230 ezer és 1,6 millió forint között volt. A hallgatók 15 százaléka kapott emellett minimum évi 119 ezer forintos ösztöndíjat rászorultság alapján, és az állami finanszírozású képzésben tanulók 22 százaléka részesült teljesítmény alapján járó ösztöndíjban, amely a törvény szerint minimum 59 ezer forintot jelent egy tanévben. Emellett a tandíjak finanszírozása diákhitelből is lehetséges.
A jelentés szerint Észtország hajtott végre még jelentős változásokat, ahol immár azoknak kell fizetniük, akik nem teljesítenek bizonyos követelményeket. Teljesítményhez kötött még a tandíjfizetés Észtországon kívül a jelentés szerint Magyarországon, Csehországban, Spanyolországban, Horvátországban, Ausztriában, Lengyelországban és Szlovákiában.
A jelentés szerint továbbra is az Egyesült Királyságban kerül a legtöbbe egyetemre járni, ahol a tandíjfizetés Európában egyéni módja működik; a díjat nem a tanulmányok ideje alatt, hanem a végzést követően kell fizetni, amikor a diplomás jövedelme egy bizonyos szintet átlép. Viszonylag magasak a tandíjak a bizottság szerint még Írországban, Olaszországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Hollandiában és Szlovéniában is.
Andrulla Vasziliu oktatási biztos szerint égetően sürgős, hogy minél több fiatal tanulhasson a felsőoktatásban. Az ugyanis javítja elhelyezkedési esélyeiket, és a gazdaság számára is fontos innovációt, kreativitást és tehetséget szabadít fel.
"Ha egy tagállam tandíjat vezet be, ott olyan intézkedésekre is szükség lenne, például ösztöndíjakra, amelyek biztosítják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok számára" - idézi a közlemény a ciprusi politikust.
A nem csak az uniós országokra, hanem összesen 33 országra kiterjedő jelentés szerint 9 olyan ország van, ahol mindenki köteles fizetni, aki alapképzésben tanul; Csehország, Hollandia, Portugália, Szlovákia, az Egyesült Királyságon belül Anglia, Észak-Írország és Wales, valamint Izland és Liechtenstein. Több országban viszont egyáltalán nincs tandíj; Cipruson, Dániában, Németországban, Finnországban, Görögországban, Máltán, Svédországban, Skóciában, Norvégiában és Törökországban is ingyenes a felsőoktatás. A többi országban, így Magyarországon is, a diákoknak kevesebb, mint a fele fizet tandíjat.
A legtöbb országban a diákok kevesebb mint fele részesül ösztöndíjban; összesen kilenc olyan ország van, ahol minden hallgató, vagy legalábbis a diákok többsége kap ösztöndíjat.
A magyarországi tandíjrendszert ismertető rész 2012. októberi adatai szerint a magyar hallgatók 43 százaléka fizetett tandíjat, amely az alapképzésben évi 230 ezer és 1,6 millió forint között volt. A hallgatók 15 százaléka kapott emellett minimum évi 119 ezer forintos ösztöndíjat rászorultság alapján, és az állami finanszírozású képzésben tanulók 22 százaléka részesült teljesítmény alapján járó ösztöndíjban, amely a törvény szerint minimum 59 ezer forintot jelent egy tanévben. Emellett a tandíjak finanszírozása diákhitelből is lehetséges.
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
További cikkek
A fiatal felnőttek közel fele ritkán vagy soha nem tesz félre pénzt arra az esetre, ha nem tudna dolgozni
A háztulajdonosok több mint fele azt állítja, hogy félretesz pénzt arra az esetre, ha hirtelen munka nélkül maradna, a bérlők közt alacsonyabb ez az arány. Teljes cikk
A dolgozók háromnegyede úgy érzi, nem használja ki a képességeit
Egy friss felmérésben a válaszadók nagy része egyetért abban, hogy vezetők vagy nem veszik észre, hogy nem kapnak lehetőséget teljes potenciáljuk... Teljes cikk
Több ezer fős leépítés jön ennél a cégnél, mert egyre kevesebben söröznek
Jelentősen csökkent a vállalat bevétele 2025-ben. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Technikum után két év alatt diploma? Indul a "három az egyben" képzés 2 hete
- Pályaválasztás az AI korában: így válassz egyetemet 2026-ban 2 hete
- Eddig lehet jelentkezni a tavaszi érettségi vizsgákra 2 hete
- Új szakok a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban - itt vannak a részletek! 3 hete
- Hankó Balázs szerint a felsőoktatásban is be kell vezetni a szakképzési duális rendszert 3 hete
- Kétszeresére emelik a nemzetiségi pedagógus ösztöndíjakat 1 hónapja
- Külföldi egyetemek, kutatói karrier: új lehetőségeket mutattak be az Educatión 2 hónapja
- Milyen szempontokat kell figyelembe venni egyetemválasztásnál? 2 hónapja
- Ez mentheti meg a bajba jutott hallgatókat az egyetemeken 2 hónapja
- Így lépnének fel az EP-képviselők a munkahelyek algoritmikus irányításával szemben 2 hónapja
- Így változik a vállalati fenntarthatósági jelentéstétel és az átvilágítás 2 hónapja
Egy életmentő szakma egy napja: Vészhelyzet Pittsburghben