Hol volt béremelés az idén?

A bruttó átlagkereset 4,6, nettó pedig 5,8 százalékkal haladta meg az előző évit (a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül) – áll a Központi Statisztikai Hivatal január-október közötti adataiban. A nyolcórás dolgozók bruttója átlagosan 209 900 forint volt: a vállalkozásoknál 214 200, a közszférában 201 500 forint.

Munkavállalói csoporttól függően 4,1 és 4,5 százalék közötti béremelések voltak 2011-ben a Watson Wyatt Data Services adatai alapján. A jövedelemfelmérésben résztvevő cégek az előzetes elképzeléseikhez képest kevesebbet emeltek: a tavalyi tervek még 4,8-5 százaléknyi bérfejlesztésről szóltak. A vállalatok közül egy sem kényszerült fizetéscsökkentésre, ehelyett inkább a bérbefagyasztást választották. Ezek a cégek azonban nem voltak annyian, mint a korábbi évben, az idén kissé többen emelték a béreket.

A német kézben lévő magyarországi vállalatoknál az alapbérek átlagosan 6,8 százalékkal emelkedtek az elmúlt évben. A kereskedelmi és értékesítési cégeknél nőtt a jövedelem a leginkább, az ügyvezetőké 8,5, a szakmunkásoké pedig 8,9 százalékkal. A termeléssel foglalkozó munkaadók a vezető beosztású dolgozóik bérét 8,3 százalékkal emelték (a felső vezetőé és az alkalmazottaké 7,3, a szakmunkásoké viszont 6,3 százalékkal lett több). A szolgáltatóknál a szakirányú végzettségű emberek bérfejlesztése 6,1 százalékos volt. Ebben a szektorban az ügyvezetők bérét „csak” 4 százalékkal emelték – áll a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves bérezési tanulmányában.

A pénzügyben volt a nagy pénz

Az ügyvezetők bruttó átlagbére évi 19,7 millió forint volt (havi 1,64 millió), az alacsonyabb beosztású vezetők 10 milliót (havi 833 ezret), a diplomás munkavállalók átlagosan évi 4,5 millió (havi 375 ezer) forintot kaptak. 2011-ben a középfokú végzettségű alkalmazottak 3 milliót (havonta 250 ezret), míg a szakmunkások 2,3 millió (egy hónapban 192 ezer) forintot kerestek egy évben. (A DUIHK a kutatásában éves bontásban adta meg a fizetéseket, ezeket az összegeket a beosztástól, munkakörtől, illetve cégtől függően 12 vagy 13 részletben fizetik ki, illetve a prémiumok is hozzáadódnak. A havi összeget az FN24 úgy kapta meg, hogy az éves béreket 12 hónapra osztotta el, azonban így az egyszeri kifizetések, bónuszok összege is elosztódott.)

A KSH szerint a legjobban fizető gazdasági ág a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, átlagosan havi bruttó 453 800 forintot kaptak az itt dolgozók. Ezt az információ és a kommunikáció követte – 392 100 forintos átlagjövedelemmel –, majd az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) 365 400 forintos havi bruttóval. A legkevesebb átlagfizetést a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatások (147 700 forint) területén dolgozók kapták.

A közszférában 2011-ben minden hónapban kompenzációt kaptak a dolgozók az adó- és járulékváltozások miatti nettóbér-csökkenés miatt – közölte a KSH. A teljes munkaidős közszolgák csaknem fele (45 százaléka) kapott ilyen juttatást – átlagosan 5200 forintot.

65 millió volt a csúcs

Évi 65 millió forint (havi 5,4 millió) bruttó bér volt 2011-ben a legmagasabb összeg a Watson Wyatt tanulmányában (ebben az összegben a mozgóbér is benne volt). Egy vállalat első emberének, egy felső vezetőnek volt ennyi a jövedelme. Kerti Piroska hozzátette azonban: ebben a magasságban már kevés adat áll rendelkezésre, mert a felső vezetői szinten a cégek egyéni bércsomagokat alakítanak ki, és nagyobb a jelentősége az egyedi ösztönzőknek, például részvényopciók is járnak egyes vállalatoknál.

Egy másik kutatás szerint akár 32-szeres eltérés is lehet a vezérigazgatói pozícióban lévő emberek kompenzációs csomagja között, kiugróan magas összegekről is hírt adtak. A PwC Felsővezetői javadalmazási felmérésében a legmagasabb jövedelem évi 61,9 millió (havi 5,16 millió) forint volt (éves egyszeri bónusz esetén).

A vidékiek és a nők kevesebbet kerestek

Még mindig kimutatható regionális eltérés a fizetések között, de ez munkavállalói csoportonként más-más mértékű – mondta Kerti Piroska, a Watson Wyatt magyarországi képviselője az FN24-nek. A felsővezetőknél nincs eltérés, sőt egyes esetekben „relokációs prémiumot” is fizetnek a cégek a vidékre költözésért. A középvezetők és az irodai dolgozók esetében átlagosan 10, a fizikai dolgozóknál 15-20 százalékkal alacsonyabb a bérszínvonal vidéken, mint a fővárosban. Érdekesség, hogy ez az eltérés vidék és Budapest között áll fent, Kelet- és Nyugat-Magyarország között zárult a bérolló, itt nincs már meg a korábbi 10 százalékos eltérés a nyugati országrész javára. Csak néhány, például értékesítési pozícióban tartja még magát ez a különbség – tette hozzá.

A DUIHK eredményei azt mutatják, hogy a nők szinte minden szinten kevesebbet keresnek férfi kollégáiknál – az alkalmazotti szint (az érettségizett, szakképzett munkatársak köre) az egyedüli, ahol egy kicsivel több a nők fizetése, mint a férfiaké. A kutatásból azonban kiderült: a nőket ma már minden vállalati szinten megtaláljuk, bár a csúcsvezetői beosztásokat túlnyomórészt férfiak töltik be. A szebbik nem legtöbb képviselője a marketing, a pénzügyi, valamint a személyügyi vagy a pr-osztályon dolgozik.

A frissdiplomások bére elmarad a már többéves gyakorlattal rendelkezők jövedelméről. A német iparkamara tagjainál az alapszakot (BSc) végzett fiatal dolgozók bére általában alacsonyabb, mint az egyetemi diplomás (MSc) társaiknak. A legmagasabb fizetést a mérnökök és az informatikusok kapják, a legkevesebbet pedig a társadalomtudományi oklevéllel lehet keresni. A felsőfokú végzettségű pályakezdők átlagos éves bére a diplomatípustól függően 3,2 és 2,9 millió – ha elosztjuk 12-vel, akkor havi 267 és 242 ezer forint – között alakul.