Így használjuk a közösségi oldalakat

A kétezer felnőtt személyes megkérdezésével készült kutatás eredményéből kiderül: az emberek fele nem kíváncsi a cégek, szervezetek megnyilvánulásaira.

A legnépszerűbb közösségi oldal a Facebook, itt tízből négy magyar felnőtt van jelen, míg a második helyen a Skype áll, majd a YouTube és a Google+. A többit a felnőtt lakosság legfeljebb 4 százaléka használja.

A Facebookon a 18-29 évesek háromnegyede van jelen, a felsőfokú végzettségűek 62 százaléka, a budapestiek több mint fele. A felhasználók 17 százaléka napi rendszerességgel tartja itt a kapcsolatot barátaival, 13 százaléka családjával, 10 százalékuk pedig szórakozásra használja az oldalt.

A munkakeresés nem napi és heti szintű elfoglaltság itt: a válaszadók 4 százaléka teszi csak minden nap, 12 százaléka hetente, 20 százaléka legfeljebb havonta. A regisztráltak 61 százaléka még sosem keresett munkát itt.

Üzleti kapcsolattartásra még ennél is kevesebben alkalmazzák ezeket az oldalakat: a közösségi oldalak tagjainak 63 százaléka soha nem ilyen felületen beszél üzleti partnereivel.

Az aktív tagok napi rendszerességgel leginkább arra használják a legnagyobb közösségi portált, hogy hírt adjanak magukról, cseteljenek, üzeneteket küldjenek (a tagok 35 százaléka), meglátogassák közeli ismerőseik profilját (21 százalék), illetve kedvelt oldalukat (16 százalék).

Kiderült az is: az emberek a közösségi oldalakon nem foglalkoznak politikával; tízből hét válaszadó soha nem nyilvánul meg közéleti kérdésekben.

Az előfeltevéssel szemben nem olyan gyakori a hazai Facebook-felhasználók körében az, hogy valakit vagy valamit kövessenek az oldalon: a 75 százalék senkit, semmit nem követ.