Korhatár
 
A nyugdíjkorhatár nem változik, 2024-ben is marad 65 év.
 
Így jövőre az 1959. január 1. és december 31. között született személyek töltik be a nyugdíjkorhatárukat.
 
2024-ben természetesen bármikor igényelheti a nyugdíját az, aki már korábban teljesítette annak feltételeit, de még nem vette igénybe a nyugdíját.
 
Nők kedvezményes nyugdíja
 
A nők kedvezményes nyugdíja feltételei nem változnak 2024-ben.
 
Eszerint egy nő a 65 éves nyugdíjkorhatára előtt jövőre is akkor igényelhet nyugdíjat, ha megszerzett legalább 40 évi jogosító időt, azon belül pedig legalább 32 év, munkával szerzett szolgálati időt. Ez utóbbi feltétel 30 évre csökken, ha egy gyermeke súlyosan fogyatékosnak minősül. Az öt vagy több gyermekes édesanyák az ötödik gyermektől számítva egy-egy évvel, de összesen legfeljebb 7 évvel csökkenthetik a 32 év munkával szerzett szolgálati időre vonatkozó feltételt.
 
Az idei 441 milliárd forint kiadás után a jövő évi költségvetési törvényben a nők kedvezményes nyugdíjára már 467 milliárd forintot (a teljes 6019 milliárd forintos  jövő évi nyugdíjkassza 7,76 százalékát) kell fordítani.
 
Nyugdíjmegállapítás
 
A 2024. január 1. és december 31. között megállapítandó nyugdíjak összegének számítása során új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyekről 2024. márciusában (legkésőbb április elején) jelenik majd meg kormányrendelet.
 
E szorzók várhatóan 14 százalékkal magasabbak lesznek, mint a 2023-ban alkalmazott valorizációs szorzók voltak.
 
Nyugdíjemelés
 
2024. január 1-jétől a nyugdíjakat (és két tucatnyi egyéb ellátást) 6 százalékos mértékben emelik.
 
Egy százalékpontnyi nyugdíjemelés jövőre cca. 65 milliárd forint lehet, így a 6 százalékos emelés 390 milliárd forintba kerülhet a költségvetésnek, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhatnak jövőre a nyugdíjasok.

Továbbra sincs semmi jele annak, hogy a kormányzat jövőre átalakítaná a nyugdíjemelési eljárást, és figyelembe venné az infláció mellett a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését is, továbbá valorizációs és szolidaritási korrekciós tényezőket alkalmazna a nyugdíjas társadalom relatív elszegényedésének lassítása érdekében, ahogyan annak sincs semmi jele, hogy átváltanának az inflációt gyorsan és hatékonyan követő havi vagy negyedéves nyugdíjemelés rendszerére. Talán a 2025-re vállalt nyugdíjreform keretében módosulhat majd a nyugdíjemelési eljárás is.

13. havi nyugdíj, 13. havi ellátás
 
A 2024. február havi nyugdíjjal együtt utalják a 2024. januári, már emelt összegű nyugdíj (vagy egyéb jogosító ellátás) 100 százalékával megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként vagy 13. havi ellátásként.
 
Ennek költségvetési vonzata az idei 419 milliárd forint után jövőre 449 milliárd forint lesz.
 
Nyugdíjprémium
 
Ha a 2024. évi várható GDP-növekedés meghaladná a 3,5 százalékot (amire a jelenlegi előrejelzések alapján nem látszik reális esély), akkor 2024 novemberében nyugdíjprémiumra is megnyílhatna a jogosultság.
 
Annak sem látszik semmi jele, hogy a kormányzat a nyugdíjprémiumra esetleg félretett összeget inkább szolidaritási nyugdíjemelési célokra fordítaná és a legszegényebb négyszázhúszezer nyugdíjas ellátását növelné (éppen ennyien kapnak 120 ezer forintnál kisebb havi ellátást, ami a feltételezett létminimum, szegénységi küszöb alatti bevétel), pedig a nyugdíjprémium a 13. havi nyugdíj teljes visszavezetésével 2022-ben okafogyottá vált.
 
Nyugdíj melletti munkavégzés
 
A nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2024-ben is járulékmentes (nem kell fizetni a nyugdíjasnak a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot), viszont így a nyugdíj melletti munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre.
 
A nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a feltehetően jövőre is változatlanul 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól is, ezért a munkáltatók, foglalkoztatók érdekében is áll a nyugdíjas munkaerő alkalmazása, megbízása.
 
A nyugdíj - a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja - mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett keresetet 2024-ben sem korlátozza semmi.
 
A nyugdíj mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2024-ben főszabályként változatlanul szünetel a nyugdíj az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak, kormánytisztviselők és hasonló közszolgálati jellegű jogviszonyban állók (ideértve 2024. január 1-jétől a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állókat is) nyugdíját, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak a nyugdíjuk mellett.
 
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok, ápolók esetén 2024-ben is fennmarad a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere.
 
Egyéb ellátások melletti munkavégzés
 
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2023-ben sincs semmilyen - sem időbeni, sem kereseti - korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában.
 
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkával szerzett keresetre azonban továbbra is vonatkozik a minimálbér 18-szorosával egyező összegű éves keretösszeg korlátozása.
 
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett közalkalmazotti és bármely egyéb közszférás jogviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén 2024-ben változatlanul szünetelnek ezek az ellátások az érintett közszférás jogviszony fennállásának tartamára, kivéve azon közalkalmazottak (ideértve 2024. január 1-jétől a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban dolgozókat is) fenti ellátását, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési vagy szakképzési területen dolgoznak az ellátásuk mellett.
 
A korhatár előtti ellátásban részesülők ellátását az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt szintén szüneteltetik, de az ilyen ellátásokban részesülők számára is megigényelhető az ellátásuk összegével megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítés.
 
A fenti szabályozások és kivételek egyre áttekinthetetlenebb káosza jelzi, hogy ideje lenne teljesen megszüntetni a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban és bármilyen szférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó összes korlátozást.
 
Korkedvezmény
 
A legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezmény (a honvédség, illetve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai esetében a 2011. december 31-éig szerzett korkedvezmény) 2024-ben is érvényesíthető (korhatár előtti ellátás igényelhető).
 
Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege
 
Egyelőre 2024-ben sem változik a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, amely jövőre 17. éve változatlanul 28.500 forint lesz.
 
Az árvaellátás minimális összege 2024-ben is 50.000 forint marad.
 
Méltányossági lehetőségek
 
2024. január 1-jétől egyelőre változatlanul 120 ezer forint marad a kivételes nyugdíjemelés megállapíthatóságának jövedelmi korlátja.
 
Az egyszeri segély megállapíthatóságának jövedelmi korlátja is marad változatlan
- egyedülálló kérelmező esetén 120 ezer forint,
- a közeli hozzátartozójával közös háztartásban élő kérelmező esetén 100 ezer forint,
- rendkívül indokolt esetben (csak a MÁK Központ engedélyezheti) 140 ezer forint.

dr. Farkas András - NyugdíjGuru News alapító-főszerkesztő

fotó: freepik