Karácsony vízkeresztkor - avagy szabadságolás az ortodox ünnepek idején

Míg nálunk jellemzően december második felére időzítik a munkavállalók a szabadságukat, addig az ukrán vendégmunkások inkább január első hetére. A nagyjából kéthetes csúszás a munkáltatóknak akár még előnyt is jelenthet, hiszen a munka folytonossága akkor is biztosított, amikor a legtöbb vállalatnál az év végi hajrá csúcsra járatja a termelést. Ahogy a magyar dolgozók is ünnepek előtt a betervezett szabadság és a túlórapénz reményében hajlandóak pluszmunkát végezni, ez az ukrán munkavállalókra is igaz.

Tervezzünk! Tervezzünk! Tervezzünk!

A foglalkoztatottak nemzetiségétől függetlenül a működés folytonossága érdekében érdemes a szabadságolást jó előre megtervezni. Értelemszerűen törekedni kell arra, hogy ezeken a jellemzően családi ünnepeken a munkavállaló huzamosabb ideig otthon lehessen, de munkaadóként természetesen jogos elvárás az, hogy a gyártás/szolgáltatás, valamint a kapacitási célszámok elérése tekintetében mindez zökkenőmentesen valósuljon meg.

A szabadságot nem kivesszük, hanem azt a munkáltató adja!

Azoknál a vállalatoknál, ahol nagyobb létszámú - 200-300 fő - ukrán munkavállaló dolgozik, nagy valószínűséggel nem oldható meg az egyszerre történő szabadságolás, de tervezetten, szakaszosan még így is mindenki hazajuthat a szeretteihez.

A szomszédos, harmadik országbeli munkaerő egyszerű foglalkoztatásában érintett gazdasági társaságok számára a szabadságolás kérdése munkajogi értelemben nem jelent plusz terhet, ugyanis itt is a hazai szabályozás érvényesül. Ez azt jelenti, hogy alapesetként minden munkavállalónak 20 nap szabadság jár (az életkor előrehaladtával nő a szabadnapok száma is), amiből a munkavállaló 7 napról dönthet szabadon. Ezt az egy hetet a munkaadó köteles egyszerre vagy maximum két részletben a kért időpontban kiadni, amennyiben azt a munkavállaló kötelezettségének megfelelően időben - azaz a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal - korábban jelezte.

Annak ellenére, hogy a cégvezetők, HR-esek ritkán élnek vele, fontos tudni, hogy indokolt esetben a munkáltató a kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozva vagy a vállalat működését súlyosan és közvetlenül érintő ok miatt megtagadhatja a szabadság kiadását. Ez a magyar és külföldi munkavállalókra egyaránt vonatkozik.

Ukrán munkavállalók - jó választás!

A számunkra szokatlan, új helyzetekkel szemben - ami akár egy más országból érkező dolgozói csoport megjelenését is jelentheti - rendszerint fenntartásaink vannak. Az ukrán munkaerőt foglalkoztató vállalkozások vezetői viszont pozitívan nyilatkoznak az újoncok beilleszkedéséről. Véleményük szerint azok, akik vállalják a külföldi munkavégzést, a pénzügyi terheket és az esetleges nehézségeket, rátermettebbek, valóban dolgozni akarnak. Ráadásul, a honi munkaerőpiaci viszonyokat ismerve többen megerősítették, hogy a hazai kékgalléros munkavállalók (a betanított, illetve a segédmunkások) esetén az előszűrés és a kiválasztás meglehetősen alacsony szintet üt meg. Így, ezen munkakörök betöltésére reális alternatívát jelenthet az Ukrajnából érkezett, felkészült, lojális, az otthoni munkabérekhez képest magasabb jövedelmet nagyra (értékelő) értékelő, szorgalmas munkaerő.