Megjelent: 1 éve

Gazdaságilag is megéri az ukránok foglalkoztatása

Ma már nem kérdés, hogy a magyarországi munkaerőpiacon állandósuló munkaerőhiányt harmadik országbeli, vagyis az Európai Unión kívülről származó dolgozókkal lehet pótolni. De valójában megéri a munkaadóknak? Krátky Márk az euJOBS Kft. operatív vezetője határozott igennel válaszol. Véleménye szerint minden cégnek érdemes átgondolni, hogy mivel jár a külföldi munkavállaló foglalkoztatása, de alapvetően ajánlja ezt a megoldást.

2016 óta új szabályozás van Magyarországon a harmadik országbeli munkaerővel kapcsolatban. Eszerint a szomszédos, nem európai uniós tagországokból származó munkavállalókat egyszerűsített eljárásban lehet foglalkoztatni, ebben az esetben két ország esik ebbe a kategóriába, Ukrajna és Szerbia. Az előző szabályozás idején legalább harminc napos engedélyeztetési eljárást kellett végig vinni a cégeknek, most viszont az ukrán munkavállalók szinte egyik napról a másikra munkába tudnak állni.


Fontos végig gondolni, hogy hogyan érdemes meghonosítani az ukrán munkavállalókat az adott termelési környezetben. Lehetséges-e egyáltalán számukra az adott feladatok elvégzése, ugyanis itt olyan ukránokról és szerbekről beszélünk, akik nem feltétlen beszélnek magyarul. A megkérdezett szakember olyan tevékenységekre ajánlja őket, ahol nagyobb a foglalkoztatott létszám, elegendő lehet egy 150-250 magyar szóból álló szókészlet, ki lehet alakítani csoportvezetői munkakört, aki adott esetben tolmácsol, a munkafolyamatokat irányítja.

De gazdasági értelemben megéri-e az ukrán munkavállalók foglalkoztatása? Fel kell mérnünk, hogy mennyi a költségünk és a ráfordításunk összessége a magyar munkavállalókra és mennyi lenne az ukrán munkavállalókra nézve. Amivel biztosan számolni kell, az a Magyarországra szállítás, a szállás költsége, valamint az ukrán irodáké, amelyek a munkaerő toborzásában segítenek.

Mindezek mellett rengeteget nyer a munkaadó Krátky Márk szerint. Elsősorban csökken a kitettsége a hazai munkaerőpiac felé. Ha itthon valaki másfél-két hónap alatt 30-50 főt szeretne felvenni nagyon nagy nehézségekbe ütközik. Jelenleg a magyar munkavállalók toborzása esetén magasak a toborzási költségek, a jelentkezők egy része hamar kiesik a foglalkoztatásból, ha nem tud olyan csomagot felajánlani a számára a munkáltató, mint amit elvár. Borzasztóan rugalmatlan a munkaerőpiac egy gyorsan felfutó, magas foglalkoztatási igénnyel rendelkező vállalkozással szemben.

Főleg a kékgalléros munkakörökben az a tapasztalat, hogy a magyar munkaerőnél magasabb a fluktuáció, mivel gyorsabban és egyszerűbben tudnak váltani, mint egy ukrán származású dolgozók. Utóbbi lojálisabb a céghez, míg a magyarok könnyedén találnak másik munkahelyet itthon, több lehetőségük van, addig az ukrán munkavállaló információ hiányában nehezen válthat. Vagyis az ukrán munkavállalók esetében a fluktuációval járó be- és kiléptetési költségek jóval alacsonyabbak.

Ha ukrán munkavállalókról beszélünk, a betanítási költségek is jobban megérik

ugyanezért, mivel a megszerzett tudást nem viszi máshová a munkavállaló. Sokszor előfordul, hogy a betanítás után nem sokkal a dolgozó munkahelyet vált a magasabb fizetés reményében, mivel a megfelelő tudással már rendelkezik. A harmadik országbeli munkavállalók esetében ez a veszély nem fenyegeti a munkaadót.

Az ukrán munkaerő szívesebben túlórázik és vállal hétvégi munkavégzést, tehát a felmerülő fix költségek nem egy klasszikus 174 órás foglalkoztatásra oszlanak el, hanem egy 200-210 órásra. Innentől kezdve fajlagosan sokkal kedvezőbbé válik a harmadik országbeli munkavállaló alkalmazása.



Mindemellett a legnagyobb nyereség a nem kieső termelés nyereségében, fedezetében köszön vissza.

A munkaerőhiány miatt magyar munkavállalóval nem lehet feltölteni bizonyos pozíciókat, amik így betöltetlenek maradnak, és csökken a termelés. A kieső termelés pedig óriási veszteséget okoz a cégeknek. Az ukrán munkavállalókkal ezek a pozíciók betölthetők, így a meglévő vevőkör kiszolgálása biztosított, sőt új vevőkör kialakítása is lehetséges.

„Azok a partnereink az euJOBS-nál - teszi hozzá Krátky Márk -, akik óvatosan kezelték az ukrán munkavállalók foglalkoztatását, ma már nyitottabbak feléjük, mert a HR előnyökön túl a konkrét gazdasági előnyök is jól érzékelhetők. Hosszú távon tervező vállalatok csak profitálhatnak a harmadik országbeli munkaerőből.”
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szempontok a bérszámfejtés kiszervezésénél

Az idei év több jogszabályváltozással érkezett a bérszámfejtés területén is, további feladatokat téve azokra, akik a folyamatokat a... Teljes cikk

Tovább erősíti piacvezető pozícióját a MELÓ-DIÁK

A lassan 40 éve piacvezető MELÓ-DIÁK a szolgáltatás minőségét és az ügyfélélményt egyaránt erősítő innovatív megoldásokkal készült fel a... Teljes cikk

Hogyan vigyáz a cégek alkalmazottjaira az ózongenerátor?

A kellemetlen szagokkal, baktériumokkal, vírusokkal és a penésszel folyamatosan ádáz küzdelmet vívunk nem csak otthonainkban, hanem munkahelyünkön is. Teljes cikk