Karácsonykor alázzák meg leginkább a dolgozókat

Két jelenléti ívet vezetnek a decemberi csúcsidőszakban az egyik fővárosi hipermarketben: az egyik a munkaügyi felügyelőségnek készül, a másik meg a valóságos. A munka törvénykönyve által előírt pihenőidőt (például a munkaidő vége és kezdete közötti 11 órát) ugyanis csak papíron tudják kiadni – mondta el a FigyelőNetnek az egyik érintett dolgozó. Előfordult ugyanennél a cégnél, hogy a beteg gyermekével táppénzen maradó kismamával közölték: ha másnap nem megy be dolgozni, kirúgják. Bement.

Elterjedt visszaélések

Naponta nem is egy ilyen és hasonló esetről érkeznek bejelentések a szakszervezethez – mondta Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) alelnöke. Még a kevésbé rosszak közé tartozik az a munkaadó, amelyik csak a pihenőidővel kapcsolatos előírások miatt vezeti be a sajátos rendszert. Gyakori, hogy elvárják a kereskedelmi dolgozóktól, helyettesítsék egymást, ám ezeket a munkaórákat azután nem fizetik ki neki.

A szakszervezeti vezető szerint ezek a jogsértések sokkal általánosabban elterjedtek, mint azt a legtöbben gondolnák (bár időnként a média is felszínre hoz ilyen eseteket.) Bizonyítani persze ritkán lehet őket. A jogsérelmek szinte szükségszerűen következnek be, különösen csúcsidőszakokban, mint például a karácsonyi szezonban.

A boltok ugyanis egész évben nem pusztán az optimálisnál, hanem a szükségesnél is alacsonyabb létszámmal dolgoznak, köszönhetően az árversenyből is fakadó túlzott költségtakarékosságnak. „Elég egy hasmenés, s veszélybe kerül a bolt működése”– magyarázta a boltvezetőből lett szakszervezeti vezető.

Tisztességesen is lehet

Sok kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozás igenis sportszerűen működik, s a karácsonyi időszakban is betartja a munkaügyi szabályokat – mondja Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) elnöke. Az ilyen vállalkozásoknak az évek során általában kialakul egy munkavállalói köre, amelyre számíthat a csúcsidőszakokban, illetve érdemes ilyen kör kialakítására törekedni. Ez jó minden érintettnek, hiszen a vállalkozónak nem kell „vadidegent” alkalmazni, a munkavállalók meg számíthatnak az év végi pluszpénzre.

A foglalkoztatást mellékállásúként (ha van az illetőnek főállása), vagy alkalmi munkavállalói könyvvel lehetséges megoldani. Az elnök hangsúlyozta: korábban a munkaügyi ellenőrök túl rigorózusan ellenőrizték az alkalmi munkavállalói könyvvel való alkalmazást, ám mára ez nem jellemző, nyugodtan választhatja a vállalkozó ezt a foglalkoztatási formát is. Ha így is kicsi a gárda, ipari tanulót kell foglalkoztatni, vagy diákmunkást kell – számlával – igénybe venni – javasolta Antalffy Gábor.

Kockázatos és romboló

Ha a vállalkozás a törvénytelen utat választja, akkor azzal ma már valós kockázatot vállal: az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (06-1) 323 28 00 telefonszámán bejelentést tehet bárki – például az érintett dolgozó, avagy egy felháborodott családtagja – akár névtelenül is. Aktuálisan pedig „Csillagszóró hadművelet” fedőnéven hét hatóság összehangolt ellenőrzést végez év végéig az ünnepekhez kapcsolódóan.

Persze nem elsősorban a lehetséges büntetés tartja vissza a racionális vállalkozót az ilyen típusú trükközéstől, hanem a törvénytelenségeknek az alkalmazottakat végletesen demoralizáló hatása. Hiszen ha a tulajdonos és a főnökség látványosan csal, az egyszerű dolgozóktól sem lehet túl sok jót várni.

A vállalkozásoknak össze kellene fogniuk, s megnevezniük a legsötétebben működő versenytársaikat, s egyszer s mindenkorra kiközösíteniük őket maguk közül – vélte Mátraházi István szakszervezeti vezető. Hiszen ezek a legkártékonyabb konkurensek: nehéz versenyezni azokkal, akik elcsalják a bérköltség nagyobb részét – tette hozzá.