Két féléves mesterképzés lesz a főiskolák jövője?

A dokumentumot a Dunaújvárosban megtartott nemzetközi felsőoktatási konferencián fogalmazták meg hazai és nemzetközi szakemberek - írja a rendezvény tartalmát összefoglaló sajtóközlemény.

Dr. Pósán László az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának alelnöke és dr. Dux László a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg Dunaújvárosban a "A főiskolák szerepe és helyzete az európai felsőoktatásban" elnevezésű konferenciát. A szakmai egyeztetésen amerikai, brit, holland, finn és német szakemberek a hazai felsőoktatási szektor szereplőivel a felsőoktatási törvényi koncepció vitás elemeiről tárgyaltak.

Az egyik legszembetűnőbb különbség a nyugat-európai és a magyar felsőoktatási szektor között, hogy a főiskolák szerepvállalása nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a főiskolák elsődleges feladata a gyakorlati szakemberek képzése és az alkalmazott kutatások folytatása. Nemzetközi szinten az "Alkalmazott tudományok egyeteme" (Univerity of Applied Sciences) intézményi kategória az egyetemek és a főiskolák közti átmenet jelzéseként került bevezetésre és elsősorban rövid ciklusú képzéseket folytatnak. Nyugati mintára, a főiskolai szektor kiválósági kategóriájaként indokoltnak látszik hazánkban is a szakegyetemi intézményi forma létrehozása.

"Az a főiskola, amelyik képes mesterképzést, esetleg doktori képzést nyújtani, használhatná az "alkalmazott tudományok egyeteme" elnevezést. Különösen indokolt ez olyan intézmények esetében, mint a Dunaújvárosi Főiskola, amely erősen iparosított környezetben működik, ahol az iparvállalatok egyértelmű elvárása és igénye, hogy a régióban a gyakorlati kutatási, fejlesztési feladataikat helyben tudják segíteni. A korszerű intézményi struktúra egyesítené az akadémiai szabadságot a piaci szemlélettel" - mondta dr. Bognár László a Dunaújvárosi Főiskola rektora.

A konferencia anyagából javaslat készül az Oktatási Bizottság részére. A dokumentumba az alkalmazott tudományok egyeteme koncepciója mellett olyan javaslatok is bekerültek, mint a 2 féléves, gyakorlatorientált, nemzetközi szinten már működő "professional master" szakok engedélyezése és állami támogatása, vagy a felsőoktatási szakképzés népszerűsítése és felsőfokú végzettségként történő elismerése.

Szintén a törvényjavaslat részét képezi az elismert, minőségi képzést nyújtó felsőoktatási intézmények megóvása a tisztességtelen versenyfeltételektől és versenytársaktól, a finanszírozási rendszer átalakítása illetve az intézményi akkreditáció tekintetében a Magyar Akkreditációs Bizottság kizárólagos döntéshozási jogkörének korlátozása.