Ki tud-e bírni a világgazdaság egy közel-keleti háborút?

Ha visszatekintünk a Hamász-támadások legjelentősebb előzményére, az 1973-as arab-izraeli háború az olajárak négyszeresére emelkedéséhez vezetett. Ez akkor történt, amikor az arab országok úgy döntöttek, hogy embargóval büntetik az Egyesült Államokat, miután azok támogatták Izraelt a konfliktusban. Még embargó kilátása nélkül is, egy iráni-izraeli katonai konfliktus önmagában akár 150 dollárra is emelheti az olajárakat hordónként egyes elemzők szerint.

Szem előtt tartva, hogy egy ilyen összetett helyzetben nehéz előre látni, beszéljünk néhány lehetséges gazdasági következményről, amelyek a közel-keleti konfliktusból adódhatnak. Csatlakozzon hozzánk, akár a részvények, az olajárak, a devizák vagy bármely más piac előrejelzései iránt érdeklődik.

Lehetséges kimenetelek

Irán már megfenyegette Izraelt, hogy "megelőző akciót" indít Izrael ellen, ha továbbra is támadják a Gázai övezetet. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy mi lenne a válasza, ha ezt tennék. "Irán és a Hezbollah... Az ár, amit meg kell majd fizetniük, sokkal magasabb", mint amit jelenleg Gáza fizet - mondta. Ha a történelemből lehet következtetni, Irán nem közvetlenül a saját területéről fog válaszolni, hanem inkább valamelyik fegyveres megbízottján keresztül, amelyek Libanonban, Jemenben, Szíriában és Gázában tevékenykednek. Ez mindenképpen aggasztó, mert a libanoni Hezbollahnak mintegy 150 ezer rakétája van, amelyet potenciálisan bevethet déli szomszédja ellen.

Sara Bazoobandi, a Német Globális és Regionális Tanulmányok Intézetének munkatársa úgy véli, hogy egy széles körű közel-keleti háború kitörésének valószínűsége meglehetősen nagy, és ha ez bekövetkezik, akkor egy proxy-háború a legvalószínűbb forgatókönyv. Izrael részéről a konfliktusra úgy tekinthetnek, mint egy alkalmas pillanatra az iráni nukleáris létesítmények felrobbantására, amit az USA valószínűleg támogatni tudna. És akkor persze fennállna a veszély, hogy Irán szövetségesei, Kína és Oroszország úgy döntenek, hogy közbelépnek, annak érdekében, hogy eltereljék a világ figyelmét azon térségekről, ahol ellenségeskedést szítanak.

Olaj és GDP

Minél szélesebb körűvé válik a konfliktus, annál inkább globális, mintsem regionális hatása lesz - írja a Bloomberg. Ez azt jelenti, hogy az olajárakra és az inflációra gyakorolt felfelé irányuló nyomás, valamint a globális GDP-re gyakorolt lefelé irányuló nyomás annál nagyobb lesz, minél inkább más államok és entitások keverednek bele.

Abban az esetben, ha a csata helyi szinten marad, az elemzők szerint az olajárakra gyakorolt hatás olyan szintre korlátozódhat, amelyet a világgazdaság el tud viselni, például az olaj hordónkénti árának 4 dolláros emelkedése. Ha a Hezbollah aktívabban bekapcsolódik, az olajárak 10%-kal is megugorhatnak, nem beszélve arról, hogy a pénzügyi piacokon a hangulat erősen elzárkózna a kockázatos eszközöktől. Ennek következtében a globális GDP súlya komolyabb lenne, és 30 éve nem látott mélypontot érne el (a 2009-es és 2020-as válságokat leszámítva).

Az elemzők azt kívánják, bárcsak ne kellene figyelembe venniük azt a forgatókönyvet, amelyben Irán közvetlenül is részt vesz, ami "alacsony valószínűségű, de veszélyes forgatókönyv", hogy ismét a Bloomberget idézzem. Bár Iránnak önmagában nem biztos, hogy érdeke, hogy ezt tegye, az arabok szemében való arculatmentés vágya erre késztetheti őket. "A tévedés lehetősége nagy" - mondja Hasan Alhasan, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének munkatársa. A Bloomberg Economics szerint a globális GDP egy teljes százalékponttal csökkenhet, ha ez megtörténik, az "megfelelne a globális recesszió kritériumainak".

Továbblépés

A világot érthető módon jobban aggasztják a terrorista támadások emberi áldozatai, mint a gazdasági következmények. Ne felejtsük el azonban, hogy a fejlődő gazdaságok általában mindenkinél jobban megérzik a gazdasági feltételek szigorodását. Az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen nemrégiben azt mondta, hogy "azok az országok, amelyek miatt aggódom, azok az alacsony jövedelmű országok". Ezek azok, amelyek a leginkább szenvednek a magas kamatlábaktól.

A közeljövőben az Egyesült Államokban már készül egy kétpárti törvényjavaslat, amely az olyan országok, például Kína ellen irányul, amelyek segítenek Iránnak kijátszani az amerikai olajszankciókat. Ez egy olyan kulcsfontosságú tényező, amellyel továbbra is tisztában kell lenni, különös tekintettel arra, hogy Kína esetleg Irán pártján áll majd az USA és Izrael közötti partnerséggel szemben.

Végezetül térjünk át a pénzügyi kereskedés világára: Van egy kereskedési platform, amelyet ezekben a viharos időkben több száz különböző pénzügyi eszköz árfolyammozgására vonatkozó CFD-kereskedelemre használhat. Az iFOREX Europe saját alkalmazásával egy elegáns, hatékony felületen keresztül kereskedhet az olaj, a részvények, a devizapárok és sok más eszköz árfolyamának (akár felfelé, akár lefelé) mozgásával.

Az iFOREX Europe (korábbi nevén "Vestle") az iCFD Limited kereskedelmi neve, amelyet a Ciprusi Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (CySEC) a 143/11. számú engedéllyel engedélyezett és szabályoz. A jelen dokumentumban szereplő anyagok az iFOREX Europe-pal együttműködve készültek, és semmilyen módon nem értelmezhetők, sem kifejezetten, sem hallgatólagosan, sem közvetlenül, sem közvetve, befektetési tanácsadásnak, ajánlásnak vagy befektetési stratégiára vonatkozó javaslatnak valamely pénzügyi eszközzel kapcsolatban semmilyen módon. A CFD-k összetett eszközök, és a tőkeáttétel miatt a gyors veszteség kockázatával járnak. A lakossági befektetői számlák 74,08%-án veszteség keletkezik, amikor CFD-kkel kereskedik ennél a szolgáltatónál. Meg kell fontolnia, hogy érti-e a CFD-k működését, és hogy megengedheti-e magának a veszteség magas kockázatát. Megjegyzés: A múltbeli teljesítménymozgásokra vonatkozó számítások a határidős ügyleteket és nem a mögöttes eszközt képviselhetik. Teljes felelősségkorlátozó joginyilatkozat: https://www.iforex.eu/legal/analysis-disclaimer.html