Kiberstressz nyomasztja az európaiakat
Az adatlopásokról szóló híradások és több online fiók párhuzamos kezelésének nyomása fokozza a stresszt Európa népességében a Kaspersky Lab tanulmánya szerint.
Az emberek 63 százalékát stresszelik az adatlopásokról szóló híradások, 72 százaléknak terhes a különböző jelszavak megjegyzése. További 70 százalék stresszt érez, amikor készülékeik védelméről van szó és 62 százalékot nyomaszt az érzékeny adatok növekvő mennyisége. A jövőben a megkérdezettek csaknem kétharmada számít valamilyen problémára, tekintve, hogy az emberek több mint fele már elszenvedett valamilyen kiber bűncselekményt.
Szakemberek szerint a kiberbűnözésről és áldozataik tapasztalatairól beszámoló médiamegjelenések tudatosabbá teszik az embereket a rájuk leselkedő kockázatokról és, ahogy a fenyegetettség egyre elterjedtebbé válik a mindennapi életben, még könnyebb az embereknek belátni, hogy milyen hatással lehet rájuk egy lehetséges feltörés. Ez növeli a kortizol szintet, ahogy a veszélytől való félelem nyomasztóvá válik és stresszhez vezet. Ezért bármilyen feltörés, legyen annak célpontja állami intézmény vagy cég, azt jelenti, hogy a bizonytalanság és sebezhetőség érzése megemelkedik.
A megnövekedett stresszszintek eredményeképpen csökken a szervezetekbe és a technológiába vetett bizalom. A Kaspersky Lab arról kérdezte az embereket, hogy mely alkalmazásokban bíznak a legkevésbé adatvédelem szempontjából és az eredmények azt mutatták, hogy a közösségi hálózatok (32%) és az üzenetküldő alkalmazások (25%) a legkevésbé megbízhatóak. A kockázat és a bizalom közötti ellentmondást szemlélteti az a tény, hogy az európaiak több, mint fele (56%) rábízná partnerére bejelentkezési adatait. Habár az emberek csupán 11 százaléka használna jelszó kezelő megoldást, annak ellenére, hogy a kiberbiztonságban mindig az ember bizonyul a leggyengébb láncszemnek.
Szakemberek szerint a kiberbűnözésről és áldozataik tapasztalatairól beszámoló médiamegjelenések tudatosabbá teszik az embereket a rájuk leselkedő kockázatokról és, ahogy a fenyegetettség egyre elterjedtebbé válik a mindennapi életben, még könnyebb az embereknek belátni, hogy milyen hatással lehet rájuk egy lehetséges feltörés. Ez növeli a kortizol szintet, ahogy a veszélytől való félelem nyomasztóvá válik és stresszhez vezet. Ezért bármilyen feltörés, legyen annak célpontja állami intézmény vagy cég, azt jelenti, hogy a bizonytalanság és sebezhetőség érzése megemelkedik.
A megnövekedett stresszszintek eredményeképpen csökken a szervezetekbe és a technológiába vetett bizalom. A Kaspersky Lab arról kérdezte az embereket, hogy mely alkalmazásokban bíznak a legkevésbé adatvédelem szempontjából és az eredmények azt mutatták, hogy a közösségi hálózatok (32%) és az üzenetküldő alkalmazások (25%) a legkevésbé megbízhatóak. A kockázat és a bizalom közötti ellentmondást szemlélteti az a tény, hogy az európaiak több, mint fele (56%) rábízná partnerére bejelentkezési adatait. Habár az emberek csupán 11 százaléka használna jelszó kezelő megoldást, annak ellenére, hogy a kiberbiztonságban mindig az ember bizonyul a leggyengébb láncszemnek.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.