Kiemelkedő külföldi vendégkutatók az Akadémián

Az akadémiai kutatóhálózat megújítási programja részeként májusban közzétett pályázat célja, hogy "megszólítsa a kiemelkedő külföldi egyetemek legmagasabb, distinguished professor címével rendelkező kutatóit a természettudományok, élettudományok, humán- és társadalomtudományok területén, és a nyertes pályázók tapasztalatukkal és tudásukkal hozzájáruljanak az MTA kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben, valamint a magyarországi egyetemeken működő kutatócsoportok sikereihez" - hangsúlyozza az MTA keddi közleménye.

A Magyar Tudományos Akadémia történetében első ízben meghirdetett külföldi vendégkutatói pályázatra 16 nemzetközi hírű tudós jelentkezett. A független bírálók és a zsűri véleménye alapján az MTA elnöke hat kiválóság meghívását hagyta jóvá, akik 3-10 hónapot töltenek Magyarországon, itt tartózkodásukat összesen 70 millió forinttal támogatja az Akadémia.

Mint az MTA közleménye rámutat, a versenyképes hazai kutatásokat erősítő pályázat keretében érkező tudósok bekapcsolódnak a kutatómunkába, szakmai és publikációs tapasztalataikat átadják a fiataloknak. A vendégkutatói program egyúttal lehetőséget teremt versenyképes, sikeres, közös kutatási pályázatok készítésére és megvalósítására.

Fél évet tölt Debrecenben, az MTA Atommagkutató Intézetében (ATOMKI) az elméleti nukleáris asztrofizika egyik legjelentősebb kutatója, a jelenleg a Bázeli Egyetemen dolgozó osztrák Thomas Rauscher, akit két évtizedes munkakapcsolat fűz az akadémiai intézet nukleáris asztrofizika csoportjához. Thomas Rauscher előadásokat is tart majd a Debreceni Egyetemen és az ELTE-n

A. Robin Silver, a University College London neurobiológiai, élettani és gyógyszertani tanszékének professzora négy hónapig az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) munkájában vesz részt.

A növényi növekedés jelátviteli folyamatainak nemzetközileg elismert szakértője, a magyar Bögre László az angliai Royal Holloway University of London-ból érkezik három hónapra az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjába azért, hogy tagja legyen a Nagy Ferenc által vezetett kutatócsoportnak. A tudós annak az interdiszciplináris kutatási tervnek a végrehajtásában vesz részt, amelynek keretében azt vizsgálják, hogy az éjszaka és a nappal váltakozása hogyan és milyen jelátviteli csatornákon képes a növények fejlődését befolyásolni.

Stephen James Mojzsis, a Coloradói Egyetem geológusprofesszora a Föld korai időszakának vizsgálata, a legidősebb kéregösszetételek korának tisztázása, valamint a földi élet kialakulásának és fejlődésének geokémiai vonatkozásai terén elért eredményei révén vált világszerte ismertté. Négy hónapot tölt majd az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban, az itteni kutatásokba való bekapcsolódásával hozzájárulhat a marsi képződmények kialakulásának pontosabb megértéséhez, valamint az intézményben folyó exobolygó-vizsgálatokhoz.

A kvantumtérelmélet egyik legtöbbet publikáló kiválósága a német Ulrich David Jentschura, az Egyesült Államokban, a Missouri Tudományos és Technológiai Egyetemen dolgozó fizikus nyolc hónapra kapcsolódik be az MTA és a Debreceni Egyetem részecskefizikai kutatócsoportjának munkájába.

Az európai és amerikai regionális kutatások kiemelkedő egyéniségének tartják az amerikai James Wesley Scott-ot, aki jelenleg a Kelet-Finnországi Egyetem karéliai intézetének a kutatója. A földrajztudós az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontban tíz hónapig a hazai regionális és politikai földrajzi kutatások egyik legaktuálisabb témáját vizsgálja. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy miként hat az europaizáció, illetve annak velejárói a magyar politikai kultúrára és geopolitikai gondolkodásra, milyen formákban és hogyan jelenik meg a politikai közbeszédben, a tudományos kutatások területén, valamint a határokon átnyúló együttműködések gyakorlataiban megmutatkozó háttérelemzésekben.