Megjelent: 8 éve

Kinek éri meg külföldi MBA diplomát szerezni?

Március első hetében Budapesten toborzott hallgatókat kilenc nyugat-európai üzleti iskola az ősszel induló MBA (Master of business administration) kurzusokra. Jelentkezni továbbra sem késő, ám nem árt átgondolni, mekkora befektetés ez, és kinek éri meg igazán vezetői diplomát szerezni.

A Financial Times üzleti napilap évente készít összeállítást a világ legjobb száz MBA iskolájáról. A legutóbbi összesítés szerint az élvonalbeli képzések befejeztével 120-140 százalékkal is növekedhetnek a vezetői fizetések. Mindamellett a multinacionális környezetben folytatott tanulmányok során jelentősen bővül a vezetők kapcsolatrendszere - és ami a legfontosabb, a kurzusokon kis, 3-5 fős csoportokban tanulva, a vállalati életből vett, friss és aktuális esettanulmányokból merítve bővíthető a vezetői tudás, pozitív és negatív példákat egyaránt alapul véve a képzés 1-2 éve alatt. "Egy MBA diploma megszerzése fontos mérföldkő lehet a karrier építésében. Rengeteget elárul például a vezetői attitűdről, hogy az illető tanulni szeretne és ennek érdekében nem sajnál se időbeli, se anyagi áldozatokat hozni a cél érdekében. Az óralátogatás mellett a tanulmányok része az otthoni kutatás, az adatgyűjtés is"- magyarázza Borai Tamás, a Pendl & Piswanger vezetői tanácsadó cég ügyvezető-helyettese.

Már nincs MBA-láz, de vannak jó képzések

"Néhány évvel ezelőtt valósággal tombolt az 'MBA-láz'. Így aztán gyakran olyanok is jelentkeztek a képzésekre, akik később nem tudtak mit kezdeni a megszerzett diplomával és a képzések színvonalában is nagyok voltak a különbségek" - fogalmaz Fazekas Zsolt, a Hill International fejvadászcég ügyvezetője, aki maga is MBA-t végzett a London Business Schoolnál. Úgy látja, mára változott a helyzet, letisztultabb és áttekinthetőbb a piac. Szerinte Magyarországon a Közép-európai Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem képzései, míg a külföldiek közül a London Business School, a Harvard University és a francia Insead képzései a legelismertebbek.

A szakember szerint a részvétel az MBA képzéseken 3-10 év vezetői gyakorlattal és magas szintű angolnyelv-tudással rendelkezőknek éri meg igazán. A képzések ára borsos, de ezt a legtöbb esetben a vezető munkáltatója finanszírozza (legalábbis többségében ekkor kezdenek MBA-ba a menedzserek). Gyakori a tanulmányi szerződés - ilyenkor a vállalat a képzés időtartamának minimum kétszereséig várja el a vezető cégnél maradását.

"A legtöbb, nívós képzésben részt vett MBA diplomás multinacionális vállalatok regionális központjában lesz vezető a végzést követően - sokan külföldön folytathatják tovább karrierjük építését" - magyarázza Fazekas Zsolt.

Bővül a kapcsolatrendszer

Bősze Zoltán a brit Ashridge MBA-jén vett részt. A gyógyszeripar és a biotechnológia területén vezető beosztásban dolgozó menedzser az intézmény part time executive MBA képzésében szerzett diplomát. "A képzés időtartama alatt 6 hetente repülőre ültem és kiutaztam az Egyesült Királyságba. Az egyetemi képzés Ashridge-ben, egy kastélyban zajlott, Londontól 50 kilométerre, rendkívül igényes, inspiráló környezetben. Mind a szakmai, mind a kapcsolati háló bővítése szempontjából hasznos volt. Számos német és francia szakemberrel ismerkedhettem meg. Emellett az MBA képzések behozhatatlan előnye, hogy az oktatók az akadémiai tapasztalat mellett valódi iparági tapasztalatokkal is rendelkeznek - így a mindennapi gyakorlatból vett esettanulmányok során szakmai problémákat oldhattunk meg közösen."

Tízmillió forint felett az éves tandíj

A képzés ára borsos. "Az éves tandíj 32 ezer font - ám a járulékos költségeket, a szállást és az utazást is beleértve 40 ezer fontos (14 millió forint), éves költséggel is számolhatnak a jelentkezők. A költségeket ösztöndíjjal vagy céges támogatással lehet csökkenteni "- magyarázza. A London Business Schoolnál egy 21 hónapos kurzus 57 500 fontba (20 millió forint) kerül.

Plágiumkereső szoftvert is használnak

A legtöbb, teljes vagy részidős MBA-képzésre esszé, legalább 670 pontos GMAT teszt (erről bővebben keretes írásunkban) és az intézmény által elfogadott angol nyelvvizsga a beugró. A nyelvvizsga típusa sem mindegy - a legtöbb intézménybe Cambridge, TOEFL, TOEIC vagy IELTS birtokában lehet csak jelentkezni. A jelentkezésnél az angol nyelvterületen szerzett tanulmányi vagy munkatapasztalatot is előnyként értékelik. Az esszénél plagizálni nem ajánlott: az értékelést végzők gyanús mondatok esetén plágiumkereső szoftvert futtatnak végig az irományon.

Mi az a GMAT teszt?

A GMAT teszt megírása kikerülhetetlen, ha valaki nyugati-európai vagy amerikai MBA kurzust céloz meg. A 4 órás erőpróba során a pályázó vizsgázik angolból, matematikából, szövegértésből és gyorsaságból egyaránt. A teszt elérhető maximális pontszáma 800 pont - ám az intézmények általában saját hatáskörben döntenek arról, mennyit kell elérni a bejutáshoz. A QS MBA World Tour budapesti rendezvényén részt vevő iskolák általában 670 pont környékén húzták meg a határt.

A Financial Times ranglistája alapján 2012 tíz legjobb MBA-iskolája:
1. Stanford Graduate School of Business Egyesült Államok
2. Harvard Business School Egyesült Államok
3. University of Pennsylvania: Wharton Egyesült Államok
4. London Business School Egyesült Királyság
5. Columbia Business School Egyesült Államok
6. Insead Franciaország - Szingapúr
7. MIT: Sloan Egyesült Államok
8. IE Business School Spanyolország
9. Iese Business School Spanyolország
10. Hong Kong UST Business School Kína
  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter