Mindenki a tudásról beszél, mégis a papír számít az állásinterjún – miért?

A készségalapú toborzás (skills-based hiring) évek óta a munkaerőpiac egyik nagy ígérete: kevesebb fókusz a papíron, több a tényleges tudáson. A gyakorlatban azonban az áttörés elmaradt. A WGU Workforce Decoded jelentése szerint – amely több mint 3000 munkaerő-felvételért felelős vezető véleményét vizsgálta – a munkáltatók mindössze 46 százaléka tervezi, hogy 2026-ban növeli a készségek szerepét a kiválasztásban - írja a Forbes. 

A legnagyobb gond: nehéz ellenőrizni a tudást

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a cégek 53 százaléka számára a legnagyobb kihívást a jelöltek által állított készségek hitelesítése jelenti. Egységes mérési módszerek híján sok munkáltató továbbra is a jól ismert, könnyen ellenőrizhető szempontokra támaszkodik: diploma, ismert munkahelyek, ledolgozott évek. Ezek nem feltétlenül pontosak, de kiszámíthatók.

A diploma még mindig számít

Bár gyakran hallani a diplomakövetelmények háttérbe szorulásáról, a valóság ennél árnyaltabb. A megkérdezett munkáltatók 68 százaléka továbbra is fontosnak tartja a felsőfokú végzettséget. Ugyanakkor mindössze 37 százalékuk gondolja úgy, hogy a felsőoktatás valóban felkészíti a hallgatókat a munkaerőpiaci elvárásokra. Ez a bizalmi rés az oka annak, hogy a diploma önmagában egyre ritkábban elég.

A tapasztalat erősebb jelzés, mint a papír

A felmérés szerint a munkáltatók 78 százaléka a munkatapasztalatot legalább olyan értékesnek tartja, mint a diplomát. Nem véletlen: a korábbi teljesítmény kézzelfoghatóbb bizonyítéka a tudásnak, mint egy oklevél. A cégek 43 százaléka a következő egy évben még nagyobb hangsúlyt kíván adni a gyakornoki tapasztalatoknak, a tanulószerződéses képzéseknek és a releváns munkamúltnak.

A technológia sem segít eléggé

A készségalapú kiválasztás terjedését technológiai korlátok is fékezik. A legtöbb jelentkezőkezelő rendszer továbbra is végzettség, munkakör és tapasztalati idő alapján szűr, nem konkrét kompetenciák szerint. Bár a munkáltatók 43 százaléka tervezi az AI-alapú szűrés fokozott használatát, az ehhez szükséges rendszerek drágák, bevezetésük idő- és erőforrás-igényes.

Mindenki AI-tudást akar, de senki sem tudja mérni

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségek felmérése külön kihívást jelent a munkáltatók számára. A cégek fele igyekszik valamilyen módon felmérni a jelöltek AI-tudását, de a módszerek nagyon különbözőek. 39 százalék konkrét eszközök használatát vizsgálja (például ChatGPT, Copilot vagy Python ML könyvtárak), 32 százalék pedig tanúsítványokra, oklevelekre támaszkodik. Sok munkáltató elismeri: még nem alakult ki egységes, megbízható módszer az AI-készségek értékelésére.

Nem elutasítás, inkább óvatos egyensúlyozás

A számok alapján nem arról van szó, hogy a készségalapú felvétel megbukott volna. Sokkal inkább arról, hogy a cégek egy „portfólióalapú” megközelítést alakítanak ki. Miközben 68 százalékuk ragaszkodik a diplomához, 86 százalék értékesnek tartja a nem formális képesítéseket is. A készségek így nem kiváltják, hanem kiegészítik a hagyományos szűrési szempontokat.

Mit jelent ez az álláskeresőknek?

A munkaerőpiac jelenlegi működése alapján azok járnak a legjobban, akik egyszerre tudják megmutatni a végzettségüket, a tapasztalatukat és a gyakorlati tudásukat. A készségek szerepe nő, de a hagyományos belépési pontok továbbra is ajtókat nyitnak. A változás zajlik – csak jóval lassabban, mint ahogy azt korábban sokan várták.

Milyen a készségalapú HR-stratégia?

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik