Kompromisszum a Munka törvénykönyve módosításaiban

A magyar jogszabály, a Munka törvénykönyve törekszik a kettős cél szem előtt tartására, eddigi módosításai is a kompromisszumot célozták a munkáltatói érdekképviseleteknek a versenyképesség javítására és a munkavállalói érdekképviseleteknek a munkajogi védelem erősítésére vonatkozó követelései között. A törvénykönyv legutóbbi, 2007. évi módosításakor például a magyar kormány több olyan módosítást támogatott az országgyűlési vitában, amelyek figyelembe vették a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek igényeit egyaránt.

Rendkívüli munka feltételekkel

A cégek versenyképességének javítását szolgálta például az a lehetőség, hogy 2007. július 1-jétől külön egyéni megállapodást köthetnek a munkáltatók a munkavállalókkal az általánosan alkalmazható legfeljebb évi 200 óránál 100 órával több, azaz 300 órányi rendkívüli munkára. Ez az egyéni megállapodás viszont csak akkor köthető meg, ha a munkáltató az adott munkakörre nem tud másik munkavállalót felvenni, vagy ha az adott munkakör speciális felkészültséget, gyakorlatot igényel. A megállapodást csak írásban, s legfeljebb egy éves időtartamra lehet megkötni, a legfeljebb 10 dolgozót foglalkoztatóknál maximum egy dolgozóval, 10 dolgozó feletti létszámnál a dolgozók legfeljebb 10 százalékával.

Eltérő elképzelések a munkaidőkeret terén

A munkavállalói érdekképviseletek tiltakozását figyelembe véve viszont nem került a törvénymódosításba az a cégek által követelt másik lehetőség, hogy a munkáltatók akár heti 60 órányi munkavégzésre is egyéni szerződést köthessenek munkavállalókkal. A munkaidőt egyébként úgy kell beosztania a munkáltatónak, hogy az - ha nem készenléti munkáról van szó - legfeljebb napi 12, heti 48 óra legyen. Készenlétnél viszont napi 24, heti 72 óra is lehet. Általánosan - rendkívüli munka, ügyelet, készenlét nélkül - a napi munkaidő 8, a heti munkaidő 40 óra.

A munkavállalói érdekképviseletek azt is el akarták érni, hogy általános esetben a jövőben se legyen lehetőségük a munkáltatóknak 2 hónapnál hosszabb munkaidőkerettel gazdálkodni. A munkáltatói érdekképviseletek viszont azt hangsúlyozták, hogy az európai uniós irányelv szerint is 4 hónap lehet ez a keretidőszak, azzal, hogy a kormány nem javasolja ezt a 4 hónapos időszakot a magyarországi cégeknek, azok jelentős versenyhátrányba kerülnek más, a 4 hónapos keretet alkalmazó országok vállalkozásaihoz képest.

A munkaidő keret intézménye azt jelenti, hogy ennek az időszaknak az átlagában kell eleget tenni a munkáltatónak a heti általánosan legfeljebb 40, rendkívüli munkával, ügyelettel legfeljebb 48, készenléttel legfeljebb 72 órás munkaidőnek. A munkáltatónak így lehetősége van arra, hogy a keret időszakának egy részében hetente több munkát rendeljen el, majd kevesebbet, hogy teljesítse az átlagot. Minél hosszabb a keret időszaka, ez annál nagyobb variációs lehetőség, könnyebb az alkalmazkodás a piaci igényekhez.

A kormány kiegyensúlyozta a megállapodást

A kormány végül azt támogatta, hogy emeljék a 2 hónapos keretet, de ne a munkáltatók által követelt legalább 4 hónapra, hanem csak 3 hónapra. A keret egyébként lehet több is. Idénymunkánál például 4 hónap, kollektív szerződés esetén fél év. Bizonyos esetekben, így például többműszakos beosztásnál, idénymunkánál vagy egyes közlekedési szakterületeken, ha még kollektív szerződést is kötnek, elérheti az egy évet.