Könnyű bejutni értékesítői állásinterjúra

Úgy tűnik, értékesítői állásinterjúra nem nehéz bejutni. Hétfőn tárcsáztunk két számot és szerdán túl is estünk mindkét beszélgetésen. Bármennyire is szerettük volna azonban megmutatni, hogy milyen kreatívak vagyunk és szeretjük a kihívásokat, a pályázó személyiségét firtató kérdéseket a cégek képviselői nem tettek fel. Sőt, még önéletrajzot sem kértek és azonnali kezdést ígértek.

Baloldali kávézóban nem lesz állásinterjú

Első, inkognitóban megpályázott állásunk egy családfakutatással foglalkozó cég üzletkötői pozíciója, melyre egy internetes oldalon akadtunk. A feladat: családfájuk elkészíttetésére vágyó ügyfelek felkutatása, meggyőzése. Mindezt kötetlen munkaidőben, szigorúan jutalékos rendszerben. Az interjú helyszíne nem a cég székhelye, hanem egy belvárosi kávéház. Megérkezésünk után a középkorú értelmiségi ügyvezető a bemutatkozás után máris gondterhelten ráncolja homlokát: nem tetszik neki az általa javasolt hely.... Drágállja az italárakat, ráadásul szerinte a tulajdonos politikai meggyőződése sem kedvező. "Merthogy baloldali, na"- céloz nemtetszése okára, egyetlen mozdulattal félresöpörve az állásinterjú egyik fontos alapelvét, miszerint a politika tabu.

Szakmai kérdezősködés helyett cégbemutatót kaptunk

Innen javaslatára a néhány méterre eső egyik sörözőbe vesszük az irányt. Az ivóban néhány mondatban szó esik a családi vállalkozásról. A következő órában alig esik szó a pályázó - e cikk írójának -, felkészültségéről, inkább egy felkészítő tréning és egy cégbemutató sajátos mixe veszi kezdetét, mivel az üzletkötőnek a céges szolgáltatásokról kimerítően tudni kell tájékoztatni az érdeklődőket.

A tulaj illusztrációként előhúzza a nemesi származást igazoló levéltári adománylevelek másolatait, a megbízást adó család részére készítendő krónikáskönyvet - aranyszegéllyel, bőr, vagy bordó bársonykötésben is rendelhető - és a korábbi ügyfeleknek festett címerpajzsok vázlatait is. Hamarosan megtudjuk: a cég potenciális ügyfelei többnyire családos, 40-50 év közötti, jól menő magánvállalkozást vezető, műszaki értelmiségi férfiak. Sokan gyermekeiket ajándékoznák meg a nemesi származást bizonyító iratokkal, mások üzleti partnereik előtt szeretnének előnyösebb színben feltűnni, a névjegykártyájukon nevük elé biggyesztett ranggal.

Az ügyvezető a beszélgetés vége felé mellékesen rákérdez, "van-e üzletkötésben szerzett tapasztalata, mert az nem ártana." Megtudjuk, az értékesítőnek üzletenként 30 ezer forint üti a markát, ám legalább havi tíz üzlet kell az együttműködés folytatásához. "Költségtérítésről pedig szó sem lehet" - világosít fel katonásan.

Boros-klón az ingatlaniroda vezetője

Következő "megpróbáltatásunk" helyszíne egy belvárosi ingatlaniroda. Egy internetes hirdetési újság felhívása szerint a cég ingatlanreferenseket keres. Mégpedig teljesítményarányos fizetéssel, 9-5-ig tartó munkaidővel és azonnali kezdéssel. A patinás, körfolyosós házban némi liftezés után udvariasan tessékelnek beljebb - egyelőre a bőr előszobafotelig. Mindenki telefonál, adatbázisokban tallózik, lakáseladók és vevők után kutatva, amiből nem nehéz kikövetkeztetni: az újakra is hasonló feladatok várnak majd. Hirtelen egy slágerrádiós "Boros Lajos hasonmás" üdvözöl, aki elárulja: ő a főnök. Nem futja sokáig a tiszteletköröket. Leül az irodaszékbe és közli: lehetőség szerint azonnal kell új ember, ezért rögtön mondjam meg, mikor tudnék kezdeni. Mindezt az állásinterjú első percében minden előzetes, a pályázóra vonatkozó kérdés nélkül.

Szakmai végzettség és gyakorlat nélkül is elég

A célratörő kezdésből kitűnik: a főnök nem bürokratikus típus. Hasonlóan a családfakutatással foglakozó cégvezetőhöz önéletrajzot, részletes bemutatkozást vagy szakmai előéletet nem kér számon a jelentkezőktől."A rátermettség és a hatékonyság a lényeg" - érvel. Azt is elárulja: az OKJ-s ingatlanközvetítői tanfolyamon végzettek papírja csak plusz helyet foglal el az asztalfiókjukban. Mint megtudtuk: az iroda egyedi módszerekkel dolgozik. Képzést, tréningeket, minimálbért is biztosít a kezdeti időszakban, de a szokásostól eltérően ennél az ingatlanirodánál kötött a munkaidő."Reggel 9 órakor mindenki kipihenten, legjobb formájában köteles megjelenni" - magyarázza. Az újakat először megtanítják a hatékony ügyféleléréshez szükséges tárgyalás technikákra. "A hét első 2-3 napja a heti tárgyalások leszervezésével telik. Az ingatlanirodánál a fizetés teljesítményarányos: ám a "friss" értékesítők jutalékának adott százalékára az iroda is igényt tart, tanulópénz címén" - tudtuk meg.

Ingatlanosként havi bruttó 200-700 ezer

A főnök azt is leszögezte: ennek örülni kell, mivel számos, a köztudatban ismerősen csengő cég is - csupán azért elkér havi 40 ezer forintot, hogy a frissen csatlakozott értékesítő egyáltalán dolgozhasson. Ezzel szemben "itt hamar elsajátíthatóak a szakmai fogások. A legjobbak egy idő után a ház külseje alapján is megsaccolják, hol, mekkora az ingatlanok négyzetméterára." A fizetés széles sávban mozoghat. Átlagosan havi bruttó 200 ezer forint a minimum, de akad, aki 700 ezret is keres. Szerinte ez szorgalmas munkával könnyedén elérhető, mert az ingatlaniroda kizárólag 20 millió forint feletti lakások értékesítésére specializálódott. Ám arról már nem szól a fáma, hogy alkalmazottként vagy vállalkozóként foglalkoztatná-e a cég az újakat.

Tényleg kevés a sikeres értékesítő?

Az azonban az inkognitós álláskereső körjárat után sem válik teljesen egyértelművé: ha tényleg jól lehet keresni értékesítői munkakörben, miért lehet még mindig Dunát rekeszteni a betöltetlen pozíciókkal? Kevés a hatékony értékesítő, vagy nem mind arany, ami fénylik?

Takács Gabriella