Megjelent: 7 éve

Kötelező késedelmi kamatot kérni

A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől hatályos módosítása több ponton is megváltoztatta a számlák késedelmes kifizetésére vonatkozó szabályokat, áll a portálunkhoz eljuttatott közleményben. A késedelmi kamat korábban opció volt, ma már kötelező kérni. A körbetartozások világában ez óriási terhet jelent a vállalkozásoknak.

„Eddig a vállalkozó szabadon eldönthette, hogy késedelmesen fizető partnerének felszámol-e késedelmi kamatot vagy sem. Mostantól mindenképpen meg kell ezt tennie, ráadásul kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolnia behajtási költségátalányként. Ez aránytalanul nagy terhet róhat a késedelembe eső gazdálkodókra. Különösen nehéz helyzetet teremt az olyan jóhiszemű vállalkozások számára, akik azért nem tudnak alvállalkozóiknak pontosan fizetni, mert őket sem fizette ki a fővállalkozó.” – mutatott rá Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója.

A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el. A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei: például a késedelmi kamat fizetése alól.

A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések vonatkozásában. A magánszemélyekkel kötött szerződésekre az új szabály nem vonatkozik.

A költségátalány számviteli elszámolása megegyezik a késedelmi kamatokéval, melyet a számviteli törvény 2014. január 1-jétől hatályos módosítása szabályoz. E szerint, a késedelembe esett félnek az üzleti évre jutó késedelmi kamatot és költségátalányt kötelező elszámolnia és a beszámolójában az egyéb ráfordítások között kimutatnia attól függetlenül, hogy azt (még) nem fizette meg. A jogosult ezzel szemben az egyéb bevételek között csak azokat az összegeket szerepeltetheti, melyet az adott vagy az azt megelőző üzleti évekre vonatkozóan pénzügyileg is megkapott. A behajtási költségátalány után nem kell áfát fizetni.

Első pillantásra a 40 eurós összeg nem tűnik soknak, nagy mennyiségű késedelmesen fizetett számla esetén azonban jelentős, akár több millió forintos plusz terhet is jelenthet, a felmerülő adminisztrációs terhekről nem is beszélve. Nagyobb cégek számára inkább ez utóbbi lehet megterhelő, míg a mikro- és kisvállalkozások számára akár fizetőképességbeli nehézséget is jelenthet az új szabály. Hiszen ez utóbbiak nagyban függnek a vevőik fizetési hajlandóságától és gyorsaságától, így önhibájukon kívül is fizetési késedelembe eshetnek.

Az új szabályozás komoly elvi kérdéseket is felvet. Mennyire lehet jogos például a behajtási költségátalány megfizettetése akkor, ha a jogosultnak egyáltalán nem merült fel a behajtással kapcsolatos költsége, és amikor a kötelezett a fizetési határidő után ugyan, de a behajtás előtt kamatostul fizetett? Ezzel a költségátalány törvényi indokolás szerinti célját, vagyis a behajtási költségek fedezését nem lehet majd elérni (hiszen ilyenek fel sem merülnek), de annak fizetésétől a felek a Ptk. szabályai szerint mégsem térhetnek el. További torzulás, hogy a behajtási költségátalány összege – szemben a késedelmi kamatéval – nem függ az ellenérték nagyságrendjétől, sem a késedelem mértékétől, így alacsony összegű számlák esetén a szankció akár meg is haladhatja az ellenérték összegét, akkor is, ha a késedelem csupán 1-2 nap.

„A szabályozás ugyan uniós irányelven alapul, azonban a hazai törvényszöveg szigorúbbra sikerült, mint a nemzetközi norma; ezért elvileg lenne mód arra, hogy könnyítsenek a magyar szabályokon.” - mondja Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. Az irányelv szövege szerint ugyanis a tagállamoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy amennyiben kereskedelmi ügyletekben késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult legyen az adóstól legalább 40 euró összegű átalány megfizetését követelni. A jogosultság azonban nem egyenlő a kötelezettséggel. Az uniós norma tehát összességében megengedőbb, mint a Ptk. rendelkezése.

Vannak továbbá olyan kérdések, melyekre egyelőre nincsenek válaszok. Nem tisztázott például, hogy a jogosult a késedelembe esést követően jogszerűen lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell ezt dokumentálnia, elszámolnia. Fennáll továbbá annak a veszélye is, hogy ha a jogosult lemond a behajtási költségátalányról, a NAV hiányzó bevételnek tekintheti az összeget, amelyre adóhiányt állapíthat meg.
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter