Lamperth Mónika - új munkaerő-piaci tervek
A leghátrányosabb helyzetű 47 kistérségben a jelenlegi Start-kártyáknál jóval nagyobb kedvezményt, három évig teljes adó- és járulékmentességet kaphatnának a regisztrált álláskeresőket alkalmazó vállalkozások a tervek szerint - ismertette Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter egy budapesti szakmai fórumon.
Egy másik javaslat szerint az álláskeresőket arra akarják ösztönözni, hogy ha tudnak, helyezkedjenek el már az álláskeresési járadék lejárta előtt is, ne vegyék igénybe annak teljes idejét.
Az út a munkához programról szólva a miniszter elmondta: az álláskeresési járadékra vagy segélyre nem jogosultak létszáma, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek egyre több, jelenleg 170 ezren kapnak ilyen támogatást. Ebből 140 ezer személy regisztrált álláskeresőként a munkaügyi intézményrendszerrel tartja a kapcsolatot, 30 ezren pedig a családsegítő szolgálattal kötelezettek együttműködésre.
A szakmai javaslatok szerint erősíteni kellene, hogy aki képes és akar dolgozni, az ne a rendszeres szociális segélyre rendezkedjen be. Ezt szolgálná egy olyan munkateszt, amely alapján szakemberek állapítanák meg a rendszeres szociális segély előtt, hogy az illető képes-e és akar-e dolgozni. Erről a javaslatról is még viták folynak.
Egyes vélemények szerint a feketemunka aránya eléri a 15-20 százalékot. Van olyan szakmai javaslat is, amely szerint a munkaügyi intézményrendszernek és a regisztrált álláskeresőknek rendszeresebbé kellene tenni a kapcsolatát, illetve a rendszeres szociális segély vagy álláskeresési járadék, illetve segély igénybevételi lehetőségéből kizárnák azokat, akik feketefoglalkoztatásban vettek részt.
Lamperth Mónika szólt arról is, hogy a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségből a legkedvezőtlenebb adottságokkal bíró 33 kistérségnél az európai uniós finanszírozást is bevonva külön forrásokat biztosítanak a felzárkózáshoz a Zászlós Hajó Program részeként.
Lamperth Mónika lényegesnek nevezte, hogy csökkenjenek a foglalkoztatás adó- és járulékterhei, erősödjön a gazdasági növekedés, valamint eredményeket érjenek el a leghátrányosabb térségek felzárkóztatásában.
Az út a munkához programról szólva a miniszter elmondta: az álláskeresési járadékra vagy segélyre nem jogosultak létszáma, akik rendszeres szociális segélyben részesülnek egyre több, jelenleg 170 ezren kapnak ilyen támogatást. Ebből 140 ezer személy regisztrált álláskeresőként a munkaügyi intézményrendszerrel tartja a kapcsolatot, 30 ezren pedig a családsegítő szolgálattal kötelezettek együttműködésre.
A szakmai javaslatok szerint erősíteni kellene, hogy aki képes és akar dolgozni, az ne a rendszeres szociális segélyre rendezkedjen be. Ezt szolgálná egy olyan munkateszt, amely alapján szakemberek állapítanák meg a rendszeres szociális segély előtt, hogy az illető képes-e és akar-e dolgozni. Erről a javaslatról is még viták folynak.
Egyes vélemények szerint a feketemunka aránya eléri a 15-20 százalékot. Van olyan szakmai javaslat is, amely szerint a munkaügyi intézményrendszernek és a regisztrált álláskeresőknek rendszeresebbé kellene tenni a kapcsolatát, illetve a rendszeres szociális segély vagy álláskeresési járadék, illetve segély igénybevételi lehetőségéből kizárnák azokat, akik feketefoglalkoztatásban vettek részt.
Lamperth Mónika szólt arról is, hogy a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségből a legkedvezőtlenebb adottságokkal bíró 33 kistérségnél az európai uniós finanszírozást is bevonva külön forrásokat biztosítanak a felzárkózáshoz a Zászlós Hajó Program részeként.
Lamperth Mónika lényegesnek nevezte, hogy csökkenjenek a foglalkoztatás adó- és járulékterhei, erősödjön a gazdasági növekedés, valamint eredményeket érjenek el a leghátrányosabb térségek felzárkóztatásában.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról