Lusta diákok miatt kevés a nyelvvizsga?
A magyar fiatalok nem motiváltak, nem elég vállalkozó szelleműek és lusták, ezért nem beszélnek sokan nyelveket. Van szakértő, aki szerint nem kéne erőltetni a nyelvvizsgát.
Szükség van egyáltalán nyelvvizsgára?
Nem helyesli az új rendelkezést Gecső Tamás, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének habilitált docense. Szerinte ezzel brutálisan levitték a követelményeket: az államilag előírt minimális szint (60 százalék) 60 százalékát azaz 36 százalékot elég teljesíteni.
Ezzel teljesen leértékelik a nyelvvizsga intézményét. De miért kell ilyen makacsul ragaszkodni ahhoz, hogy a diplomához nyelvvizsga kell? Ha ezt tömegével nem tudják teljesíteni, akkor jobb lett volna az egészet eltörölni. Reménytelen dolgokkal ne foglalkozzunk! Például egy gépészmérnöknek, ha a munkáját tökéletesen el tudja végezni nyelvtudás nélkül is, minek erőltetni? fogalmazott a professzor.
Nem elég vállalkozó szelleműek
Bár az elmúlt két évtizedben javult a helyzet, a fiatalok közül még mindig nagyon sokan nem beszélnek nyelveket. Gecső Tamás a fő problémát azonban abban látja, hogy nem vagyunk igazán vállalkozó szelleműek. Az idegen nyelvszakos hallgatóim 99 százaléka arra a kérdésre, hogy mennek-e nyáron diákmunkára az adott nyelvterületre, azt válaszolja, hogy nem, mert tart tőle, mert inkább a barátaival tölti a szünidőt. Még mindig élnek a régi, szocialista beidegződések. Nincs meg a mozgékonyság ebben a generációban, amely egyébként már a rendszerváltás után született. Pedig nagyon sok munkalehetőség van kint. Igaz, ezek többnyire nem jól fizetett, fizikai munkák, de azt kellene látni, hogy a fiatalok három hónap alatt kint többet tudnak tanulni, mint itt az egyetemen három év alatt ‒ már ami a nyelvtudást illeti.
A szakértő szerint az a baj, hogy a fiatalok nem elég szorgalmasak, és főleg nem elég fanatikusak. Magyarország egy nyelvi sziget a germán és a szláv nyelvek tengerében. Ennek a hátránynak ösztönzően kellene hatnia a magyarokra. De ahogyan látom, ebben nem lesz rövidtávon minőségi változás mondta lapunknak Gecső Tamás. Hozzátette: még mindig túl nagyok az osztályok az általános és középiskolában, nincs lehetőség kiscsoportos foglalkozásokra, a heti 3-4 óra pedig kevés. Ráadásul a diákoknak és a szülőknek a válság miatt egyre kevésbé van pénzük nyelviskolákra, magántanárokra.
Rossz a közoktatási rendszer
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint is a probléma részben a közoktatással van. Általános iskola felső tagozatától érettségiig összesen átlagosan ezer tanóra áll rendelkezésre egy nyelv középszintű elsajátítására, de van, ahol 1500. Ezzel szemben egy nyelviskolában általában 4-600 óra alatt eljutunk a középfokú (B2) szintig. Ennek oka talán az, hogy a közoktatásban a nyelv épp olyan tantárgy, mint az összes többi, így az is előfordulhat, hogy a tanulók nem tanulják kellő szorgalommal. Ez azt mutatja, hogy pazarlás van a közoktatás rendszerében, amely valószínűleg ezért sem olyan eredményes, mint a nyelviskolák fogalmazott lapunknak Salusinszky András.
Egy budapesti angoltanár aki középiskolában és nyelvstúdióban is tanított már a problémát abban látja, hogy az iskolában nem gyakorlat- és kommunikációorientált a képzés. A poroszos tanítási módszerek dominálnak még mindig, bár egyre többen igyekeznek modernebb tankönyvekből tanítani, vagy olyan újításokat bevezetni, hogy az órát végig az adott idegen nyelven tartják.
Nem a tanárokkal van a gond
A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az államnak többet kellene költenie a tanárok rendszeres továbbképzésére, mert alapvetően nem a nyelvtanárokkal van a probléma, ők hajlanának a változtatásra, a megújulásra. Az Eurobarométer adatai szerint a nyelvtanulás akadálya 34 százalékban az időhiány ez egy középiskolás esetében nem jelent problémát. 22 százalék a költségekben látja a gátat, ami az ingyenes állami oktatásban szintén nem lehet szempont. 30 százalékot kapott viszont a motiváltság hiánya. Ebben az esetben ez a legfőbb gond mondta Salusinszky András. Egyetért ezzel egy budapesti angoltanár is. Szerinte a középiskolában a diákok papírközpontúan tanulnak, nem pedig azért, hogy gyakorolják, használják a nyelvet. A fő motiváció, hogy megszerezzék a nyelvvizsgát, így ne kelljen bejárni az órára és meglegyen az érettségi. De nem segít az sem, hogy Magyarországon mindent lefordítanak, a filmeket szinkronizálják.
Azzal Gecső Tamás is egyetért, hogy a rossz teljesítmény nem a tanárok hibája. Lusták az emberek. A nyelvtanuláshoz egy csipetnyi fanatizmus kell. A hallgató a hibás. Vannak képzetlen, rossz tanárok, általában azonban nem igaz, hogy a nyelvtanárok rosszak. A hallgatók teljes tévedésben vannak a nyelvtanár funkcióját illetően. Ők nem azért vannak, hogy megtanítsák a nyelvet, hanem azért, hogy segítsenek abban, hogy a hallgató el tudjon igazodni az anyagban. Megtanulni, gyakorolni a nyelvet a hallgatónak kell. Menni kellene, felkerekedni, és a nyelvterületen tanulni.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
A fiatalok, kezdők fizetését mindenképpen följebb kell emelni, hogy egy magas szintről kezdődjön a szakképzésben a bérezés - mondta el Pölöskei Gáborné. Teljes cikk
Tanárképző kart hoz létre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A leendő hallgatókat 2025-től fogadó, Nemeskürty István író, irodalom- és... Teljes cikk
A 320 ezer felsőoktatásban tanuló hallgató közül 43 ezren külföldiek - számolt be róla a kulturális és innovációs miniszter. Teljes cikk
- A milliós fizetés sem elérhetetlen - Ezekkel a mesterdiplomákkal lehet a legjobban keresni 3 hónapja
- 2024-től emelkedik a nyelvvizsga-támogatás összege 4 hónapja
- Majdnem 50 ezer olyan munkanélküli van az országban, aki még egy percet sem dolgozott 5 hónapja
- Komoly különbségek mutatkoznak az agrár szakos diplomákkal elérhető bérek között 5 hónapja
- Ezekkel a diplomákkal lehet a leggyorsabban munkát találni 5 hónapja
- Ezekkel a diplomákkal lehet a legjobban keresni Magyarországon 5 hónapja
- Idegen nyelvet tanulók száma az általános iskolákban 2010 és 2023 között 6 hónapja
- A nyelvvizsgázó fiatalok számának alakulása Magyarországon 7 hónapja
- Egyetemi felvételi 2023: Ma minden kiderül! 9 hónapja
- Még pár napig módosítható a felvételi sorrend 10 hónapja
- Kétéves képzéssel tanítói diplomát is szerezhetnének az óvodapedagógusok 10 hónapja