"Magyar felsőoktatás nincs jó egyetemi tanár nélkül"
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatTudomány nincs tudós nélkül, magyar felsőoktatás sincs jó egyetemi tanár nélkül - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere november 10-én, amikor rektori, egyetemi és főiskolai tanári megbízásokat adott át Budapesten.
Balog Zoltán ünnepi köszöntőjében kiemelte: fontos, hogy a felsőoktatási intézmények olyan eredményeket produkáljanak, amelyekkel itthon és nemzetközi szinten is megállják a helyüket. Ehhez az egyetemi tanárok munkája elengedhetetlen - mutatott rá.
A most megbízásukat átvevők valamennyien hosszú évek óta végeznek oktatói, kutatói, oktatásszervezői munkát - közölte a tárcavezető, hangsúlyozva: ez eleve elhivatottságot feltételez, amit szeretnének most megköszönni. Egyetemi tanárnak lenni közügy és közfelelősség, az egyetem egyszerre értékőrző és értékképző intézmény - összegzett Balog Zoltán, aki az egyetemi tanárokat az erős tanítói rend tagjainak nevezve.
A miniszter kitért arra, hogy a felsőoktatásban több lépcsőben emelkednek a bérek a jövő évtől. Első lépésként januárban 15 százalékkal nő minden oktató és kutató bére, erre 2017-ben és 2018-ban újabb öt-öt százalékos emelés épül, így a növekményt alapul véve összesen 27 százalékos többletre számíthatnak az érintettek. Ezzel az egyetemi tanárok átlagosan nettó 66 ezer, a docensek 48 ezer, az adjunktusok 33 ezerrel forinttal többre számíthatnak, az intézkedés 16 ezer embert érint - mondta.
Rámutatott: ez a béremelés a kancellárok és a rektorok együttműködésének köszönhető, a felsőoktatás megteremtette a béremelés fedezetét, amelyhez a kormány 2017-2018-ban újabb forrásokat tesz hozzá.
A miniszter kiemelte a Felsőoktatási Kerekasztal munkáját, a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzatok együttműködését. Közlése szerint ez egy jó példa, egy nemzetstratégiai, fontos ágazatban így is szót lehet érteni egymással.
A magyar reformok működnek, és ha valahol, akkor ez a felsőoktatásban különösen igaz - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki hozzátette: ma nincs adósság a felsőoktatás területén, stabil alapon állnak az intézmények. Jelezte: a hallgatók 10 százaléka ma már külföldről érkezik. Akkor válhat sikerágazattá a felsőoktatás, ha azt a külföldi hallgatók számára is vonzóvá tudják tenni, ezért a több mint 26 ezres létszámukat szeretnék tovább növelni - mondta.
Szólt a duális képzések elindításáról is, és utalt arra: több száz hallgató kezdte meg ilyen formában tanulmányait. Ez azt jelzi, hogy a gazdaság és a felsőoktatás világának egymáshoz közelítése szintén sikeres volt - állapította meg a miniszter, aki kitért a doktori képzés átalakítására, az ösztöndíjak jelentős emelésére is. Megjegyezte: két év után nagyon komoly minőségi szűrő lesz a képzésben.
Nagy eredmények állnak a munka mögött
Az ünnepségen részt vett Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, aki a megbízások átadása után hangsúlyozta: az a teljesítmény, amit az elmúlt egy-másfél évben elértek, mindenképpen kiemelkedő.
A felsőoktatási intézmények és a politika közötti távolságot mára sikerült csökkenteni - mutatott rá. Az eredmények között említette a felsőoktatási stratégia megalkotását, amely tartalmazza, hogyan nézzen ki a felsőoktatás 25 év múlva, hogyan gazdálkodjanak azzal a tudással, amely a felsőoktatási intézmények birtokában van. Jelezte: a stratégiához kapcsolódva hatvan akciót rögzítettek, ezek jelentős részét már kimunkálták. Egyetemi tanárnak lenni összetett dolog, ők azok, akik tulajdonképpen az egyetem tevékenységét meghatározzák - mondta.
A most megbízásukat átvevők valamennyien hosszú évek óta végeznek oktatói, kutatói, oktatásszervezői munkát - közölte a tárcavezető, hangsúlyozva: ez eleve elhivatottságot feltételez, amit szeretnének most megköszönni. Egyetemi tanárnak lenni közügy és közfelelősség, az egyetem egyszerre értékőrző és értékképző intézmény - összegzett Balog Zoltán, aki az egyetemi tanárokat az erős tanítói rend tagjainak nevezve.
A miniszter kitért arra, hogy a felsőoktatásban több lépcsőben emelkednek a bérek a jövő évtől. Első lépésként januárban 15 százalékkal nő minden oktató és kutató bére, erre 2017-ben és 2018-ban újabb öt-öt százalékos emelés épül, így a növekményt alapul véve összesen 27 százalékos többletre számíthatnak az érintettek. Ezzel az egyetemi tanárok átlagosan nettó 66 ezer, a docensek 48 ezer, az adjunktusok 33 ezerrel forinttal többre számíthatnak, az intézkedés 16 ezer embert érint - mondta.
Rámutatott: ez a béremelés a kancellárok és a rektorok együttműködésének köszönhető, a felsőoktatás megteremtette a béremelés fedezetét, amelyhez a kormány 2017-2018-ban újabb forrásokat tesz hozzá.
A miniszter kiemelte a Felsőoktatási Kerekasztal munkáját, a rektori konferencia és a hallgatói önkormányzatok együttműködését. Közlése szerint ez egy jó példa, egy nemzetstratégiai, fontos ágazatban így is szót lehet érteni egymással.
A magyar reformok működnek, és ha valahol, akkor ez a felsőoktatásban különösen igaz - hangsúlyozta Balog Zoltán, aki hozzátette: ma nincs adósság a felsőoktatás területén, stabil alapon állnak az intézmények. Jelezte: a hallgatók 10 százaléka ma már külföldről érkezik. Akkor válhat sikerágazattá a felsőoktatás, ha azt a külföldi hallgatók számára is vonzóvá tudják tenni, ezért a több mint 26 ezres létszámukat szeretnék tovább növelni - mondta.
Szólt a duális képzések elindításáról is, és utalt arra: több száz hallgató kezdte meg ilyen formában tanulmányait. Ez azt jelzi, hogy a gazdaság és a felsőoktatás világának egymáshoz közelítése szintén sikeres volt - állapította meg a miniszter, aki kitért a doktori képzés átalakítására, az ösztöndíjak jelentős emelésére is. Megjegyezte: két év után nagyon komoly minőségi szűrő lesz a képzésben.
Nagy eredmények állnak a munka mögött
Az ünnepségen részt vett Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár, aki a megbízások átadása után hangsúlyozta: az a teljesítmény, amit az elmúlt egy-másfél évben elértek, mindenképpen kiemelkedő.
A felsőoktatási intézmények és a politika közötti távolságot mára sikerült csökkenteni - mutatott rá. Az eredmények között említette a felsőoktatási stratégia megalkotását, amely tartalmazza, hogyan nézzen ki a felsőoktatás 25 év múlva, hogyan gazdálkodjanak azzal a tudással, amely a felsőoktatási intézmények birtokában van. Jelezte: a stratégiához kapcsolódva hatvan akciót rögzítettek, ezek jelentős részét már kimunkálták. Egyetemi tanárnak lenni összetett dolog, ők azok, akik tulajdonképpen az egyetem tevékenységét meghatározzák - mondta.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc