Jelentős változás jöhet a nyugdíjszámításban, amely sokakat érint

Hogyan változnak a valorizációs szorzók 2026-ban?

A valorizációs szorzók idén várhatóan 9,4%-kal emelkednek.

A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya átlagkereset összegétől függ. A nettó életpálya átlagkereset összegét pedig jelentősen befolyásolja a nyugdíjigénylés éve a nyugdíjmegállapítás során kulcsszerepet játszó valorizációs szorzók hatása miatt.

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2026-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2024-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani.

Ennek során a 2024-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2025-ös év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.

Erre az értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenődését nem korrigálná a számítás.

A 2026. január 1. és december 31. közötti kezdőnappal megállapítandó nyugdíjak számítása esetén alkalmazandó valorizációs szorzókról várhatóan e hónap végén jelenik meg a vonatkozó kormányrendelet.

Miért számít a nyugdíjigénylés időzítése?

Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez kell igazítani az 1988 óta figyelembe vehető korábbi évek kereseteit, az utóbbi években egyre erősebben érvényesül az a jelenség, hogy a nyugdíjigénylés évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában:

Minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is.

Ezt a méltánytalanságot sem az inflációs nyugdíjemelés, sem a 13. és 14. havi nyugdíj nem képes megnyugtatóan kezelni, megoldást csak a nyugdíjemelési eljárás olyan módosítása hozhatna, amelynek révén az infláció teljes mértékével történő emelés mellett az előző évi nettó reálkereset emelkedés mértékét is figyelembe vennék.

A valorizáció nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíj, hanem a nők kedvezményes nyugdíja megállapítására is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét.

A valorizációs rendelet március végére várható megjelenése az idén nyugdíjba vonuló közel 90 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják már a rendeletet, akik 2026 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon, valamikor áprilisban jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.

Az idei valorizációs növekedés 9,4%-os mértékére a KSH legutóbbi kereseti gyorstájékoztatója alapján lehet következtetni.

Kik jogosultak nyugdíjra 2026-ban?

Idén az vonulhat nyugdíjba,

• aki 2026-ban tölti be a 65 éves nyugdíjkorhatárát, vagy

• aki a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit idén teljesíti, illetve

• aki már tavaly vagy korábban betöltötte a korhatárát, vagy teljesítette a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, de a nyugdíjigénylést idénre halasztja.

A várhatóan 9,4%-os növekedés eredményeként a nyugdíj alapját képező számított havi nettó életpálya átlagkereset összege nő.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

kép: freepik