Más láncok romjain építheti várát a CBA

Három lánc, a Cora, a Profi és a Match már bejelentette, hogy kivonulnak az országból. A Corákat az Auchan venné meg. Az Auchan-Cora magyarországi egyesülése olyan nagy hullámokat vet a kereskedelmi piacon, hogy a kérelmezőknek az Európai Bizottságtól (EB) kellett engedélyt kérniük. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ehhez elküldte saját észrevételeit a bizottság számára.

A Profira és a Matchra pedig sajtóhírek szerint a legnagyobb hazai lánc pályázhat. Mi is rákérdeztünk, hogy konkrétan ezt a két láncot megvásárolná-e a CBA. A cég kommunikációs szakembere, Fodor Attila azt válaszolta erre: "konkrétumokat nem említhetek, de bizonyos üzletlánc megvásárlásáról folynak az egyeztetések". Amint olyan stádiumba kerülnek, hogy az publikus lesz, beszámolnak róla, ígérte.

Árbevételtől függ, hogy e láncok fúziójánál is az Európai Bizottság hatásköre lesz-e a döntés -– tudtuk meg a GVH-tól. Az azonban szinte biztos, hogy a CBA bármilyen felvásárlási törekvését jóvá kellene hagynia a magyar versenyhivatalnak. Ha a franchise-partnereket is hozzászámoljuk, akkor a CBA 565 milliárd forintos tavalyi árbevételével a második a ranglistán, a Tesco mögött. Ám ha csak a cégjogilag egy kézben lévő CBA Kereskedelmi Kft.-t nézzük, az már önmagában is a tizedik legnagyobb szereplő 26 milliárdos (2010-es) árbevételével. A Csemege-Match Zrt. 38, a Profi Magyarország Zrt. 21 milliárd forintos forgalmat bonyolított 2010-ben.

A GVH szerint minden olyan esetben a versenyhivatal engedélyéhez kötött az üzletek adásvétele, ami az egyesített céget évi 15 milliárdos forgalom fölé lökné. Bármelyik lánccal tárgyal a CBA Kereskedelmi Kft., e küszöbérték fölé kerül, s a piac hetedik vagy nyolcadik legnagyobb szereplőjévé válhat, és tovább erősítheti a hálózat pozícióját a Tescóhoz képest.

Ezt tervezi a CBA

A 20 éves CBA piacvezető szeretne lenni Magyarországon -– nyilatkozta nemrégiben Baldauf László elnök. Csöppet sem rendkívüli mindez, hiszen a nyugat-európai országokban ez teljesen szokványos dolog, hiszen ott a hazai láncok vannak az elsők között a kereskedelmi toplistán --– tette hozzá megkeresésünkre a kommunikációs igazgató.

Megkérdeztük, mit szól ehhez a tervhez a GVH. Azt válaszolták, önmagában nem az ad okot vizsgálatra, ha egy cég piacvezető kíván lenni, csak az, ha gyanítható, hogy esetleg visszaél erőfölényével.

A hasonló fúziós kérelmeknél a GVH az összefonódás várható hatásait vizsgálja a versenyre, az azzal járó előnyöket és hátrányokat. Így különösen azt, hogyan hat az egyesülés az érintett piacok szerkezetére, az egyes piaci szereplőkre, illetve a versenyfolyamatokra. Az engedély megadását nem tagadhatják meg, ha az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon. Azt írták még: a felvetett lehetséges tranzakciók hatásairól korai lenne állást foglalniuk. Csak a tranzakciók vizsgálata (bizonyítékok beszerzése és elemzése) után tudnak véleményt mondani.

Ami a vásárlót izgatja

A fogyasztók számára talán az a legfontosabb kérdés, hogyan érintheti őket, ha egy-egy lánc kivonul, és az üzleteket egy másik cég üzemelteti tovább. Ha a CBA ilyen módon bővíteni tudja hálózatát, akkor az például kiváló lehetőség lesz arra is, hogy a 3 éve beindított két bolttípusánál, a Prímánál és a Centnél gyors ütemben bővíteni tudja az üzletszámot -– mondta ezzel kapcsolatban Fodor Attila.

2009-ben Príma márkanéven prémiumkategóriás üzleteket kezdtek létesíteni, valamint CBA Cent néven diszkontokkal is megjelentek a piacon. A kommunikációs igazgató szerint ez igen jó lépés volt, hiszen a fogyasztók visszajelzései és a két új üzlettípus felfutó forgalma is ezt igazolja vissza.

Többek között ennek is köszönhető az, hogy a válság talán kevésbé viselte meg a hazai láncot, mint esetleg más üzleteket -– tette hozzá. Persze ez nem jelenti azt, hogy a CBA-nál ne lettek volna gondok a gazdasági világválság miatt, hiszen az elmúlt évben 200 franchise-partnerük volt kénytelen végleg bezárni üzletét. De közben nyíltak új üzletek is, illetve lettek új partnerek, így összességében nem változott számottevően a boltszám (jelenleg 3377 db). S ami az árbevételüket illeti, 2010-hez képest 10 milliárd forintos növekedést értek el.

Ezért van bajban a kereskedelem

Félnek vásárolni A lakossági fogyasztás már évek óta mélyponton van, a kereskedők már annak is örülhetettek, hogy a fogyasztás márciusban végre nem csökkent, hanem csak stagnált.

Különadó Emellett súlyos tízmilliárdokat kellett a nagyobb üzleteknek válságadó formájában befizetniük az államkasszába. A bolti kiskereskedelmi tevékenység különadójából 2010-ben 28,9, tavaly pedig 21,6 milliárd forint folyt be az államkasszába az adóhatóság kimutatása szerint. A különadó nemcsak a multikat sújtotta, hanem például a CBA franchise rendszerében is több tucat vállalkozást érintett. Ráadásul az idén megemelt áfa sem kedvezett a kereslet élénkülésének. És itt még nincs vége a csapásoknak.

A minimálbér jelentős emelése és az adójóváírás kivezetése miatt a béreket is ki kellett (volna) pótolniuk a cégeknek. Volt, ahol ez elmaradt, ami miatt nemrégiben a Metro és az Auchan dolgozói is hallatták a hangjukat. Jogosan. Tízezer forinttal keresnek nettó kevesebbet, mint tavaly. Tegyük hozzá: nem azért, mert az üzletek ezt a pénzt zsebre tették. Hanem azért, mert a minimálbér utáni adójóváírást, amely megszűnt, nem tudták visszapótolni. Persze létezik állami bérkompenzáció is, de a cégeknek azzal együtt is legalább 5 százalékot kell állniuk a béremelésből. (A CBA például minden dolgozójánál végrehajtotta a bérkompenzációt így egyetlen dolgozónak sem csökkent a nettó bére. Sőt, átlagban nőtt a dolgozók nettója -– mondta Fodor Attila kommunikációs igazgató. Cégénél igénybe vették az állam által biztosított bérkompenzációs támogatást.)

Utalványokból kiutálva A cafetéria is átalakult, a korábbi étkezési utalványok helyett bejött az Erzsébet-utalvány, amit első körben nem fogadhattak el a külföldi láncok, csak a hazaiak és kisboltok. Ha ez így maradt volna, szintén jelentős érvágást jelentett volna az érintetteknek. Azóta a Tesco már bekerült az elfogadóhelyek közé, és elméletileg a többiek előtt is megnyílhat ez az út.

Plázastop Amelyik lánc a kedvezőtlen körülmények ellenére is terjeszkedne, azokat pedig a plázastop fogja vissza: 2014 végéig nem lehet (csak külön minisztériumi engedéllyel) 3 ezer négyzetméter feletti üzletet építeni. Persze ha a lejtmenet miatt feladja a harcot pár üzletlánc, akkor ezen az úton is megoldható az üzletbővítés.