Meglepő, de a nyugdíjak tekintetében jól állunk
Magyarország utolsó helyen áll az időskorúak foglalkoztatásában - ez derül ki egy uniós anyagból, amit az Active Ageing jegyében állítottak össze. Azonban más érdekesség is kiderült: van olyan is, amiben jól állunk. Az időskorúak medián átlagos jövedelme 100 százaléka a fiatalabbak átlagos jövedelmének, és ezzel első helyen állunk az Európai Unióban az időskorúak relatív jövedelmét tekintve, Luxemburggal osztozva a dobogón, írja a Portfolio.
Az elkészült uniós jelentés 22 mutatóból képzett indikátorral kívánja jelezni, az egyes tagállamokban milyen erős az időskori aktivitás, azaz hogy áll az Active Ageing Index (AAI). Az így képzett rangsorban nincs meglepetés, mondhatni a papírforma győzött élen a skandináv országokkal, alján pedig a volt szocialista országokkal, akik közé Görögország keveredett. Magyarország hátulról a harmadik.
A rangsor négy fő téma köré csoportosult adatokból állt össze: 1) foglalkoztatottság, 2) társadalmi részvétel, 3) önálló létfenntartás képessége illetve 4) szellemi-egészségi kapacitás.
Legnagyobb súlya a foglalkoztatásnak van, ebből áll Magyarország a legrosszabbul, az utolsó helyen a (jelentés idején még) 27 tagú unióból. Bár a négy korcsoportból (55-59, 60-64, 65-69 és 70-74 kor) kettőben javítottunk időközben, az elmaradásunk még mindig óriási.
A társadalmi részvételt illetően is igencsak hátul vagyunk, az önkénteskedés a volt szocialista közép-kelet európai országok közül egyedül a cseheknél és szlovénoknál átlag közeli, viszonylag egyenletes viszont a részvétel a családi segítségben, gyermekfelügyeletben.
Nagyon rosszul állunk rendszeres testmozgást illetően, az 55 év feletti magyarok mindössze 4 százaléka végez heti ötször testmozgást, és az élethosszig tartó tanulás sem túl népszerű, mindössze 0,3 százalékra jellemző (utóbbival egyébként a görögökkel közösen az utolsó helyen osztozunk az unióban).
Amiben meglepően jól állunk
A harmadik fő téma az indexen belül az önálló létfenntartás képessége: a négy közül ebből állunk a legjobban, a tizennegyedik helyen a huszonhétből.
Egy másik mutatóban is kimagaslóan magas helyen állunk: ez pedig az időskorúak relatív jövedelme.
Míg átlagosan elmondható, hogy a 65 év felettiek medián átlag jövedelme az unióban a 65 év alattiak jövedelmének kb. 85 százaléka, addig Magyarországon ez az arány 100 százalék, azaz az időskorúak medián átlagjövedelme megegyezik a fiatalabbak átlagjövedelmével. A vizsgált időszakban pedig egyedül Luxemburgban volt hasonló eredmény.
Az időskori jövedelmek összehasonlítását a fiatalabb háztartásokhoz képest azért tartották fontosnak, hogy mérni tudják, mennyire képesek az idősek fenntartani az idősek korábbi életszínvonalukat, illetve ez fontos mérője az időskori szegénységnek is.
Hogy a relatív szegénység Magyarországon nem annyira az időseket fenyegeti, mutatja a KSH által korábban publikált adat is. E szerint miközben emelkedik a szegénységi küszöb alatt élők száma Magyarországon (2011-ben 1 millió 400 ezer fő közelébe érve), ebből "csak" 70 ezer fő a 65 évesnél idősebb. Az idősek relatív helyzete jónak mondható - írta tavalyi jelentésében a KSH, ami nagyfokú stabilitással párosul a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.
Ez a stabilitás azonban nem magyarázza azt, hogy az unió más országaihoz képest miért ilyen magas ez az arány.
Az erre a kérdésre adható egyik válasz, hogy Magyarországon a keresetek eloszlása balra ferde, azaz viszonylag sokan vannak az alacsonyabb keresetek tartományában, a minimálbér körül. Így pedig igen nagy különbség alakulhat ki az egyszerű átlagkereset és a medián átlag között. A medián átlag azt jelenti, hogy az átlaghoz képest a keresők 50 százaléka ennél kevesebbet, 50 százaléka pedig többet keres.
A legutóbbi évek kereseti folyamatait tekintve a kitüntetett magyar pozíció még tovább is javulhatott. Tavaly a bérdinamika igen gyenge volt, a reálbérek közel 3,5 százalékkal csökkentek, miközben a nyugdíjak megőrizték reálértéküket, idén pedig csak az alacsony infláció mellett várható, hogy a reálbérek pozitív tartományba kerüljenek, míg a nyugdíjakat jóval a tényleges infláció fölött emelték, így 3 százalékos reálnyugdíj-emelkedés várható.
És végül az index negyedik eleme a kapacitás. Ez azt lenne hivatott megmutatni, hogy az időskorúak mentális, egészségi állapota mennyire teszi lehetővé az aktivitás emelését. Ennek egyik fő aspektusa az 55 év felett várható további élettartam, illetve az egészségben eltöltött évek aránya. Szomorú, hogy Magyarország mindkettőben igen hátul szerepel (hátulról a hetedik illetve ötödik helyen a huszonhétből).
Portfolio
A rangsor négy fő téma köré csoportosult adatokból állt össze: 1) foglalkoztatottság, 2) társadalmi részvétel, 3) önálló létfenntartás képessége illetve 4) szellemi-egészségi kapacitás.
Legnagyobb súlya a foglalkoztatásnak van, ebből áll Magyarország a legrosszabbul, az utolsó helyen a (jelentés idején még) 27 tagú unióból. Bár a négy korcsoportból (55-59, 60-64, 65-69 és 70-74 kor) kettőben javítottunk időközben, az elmaradásunk még mindig óriási.
A társadalmi részvételt illetően is igencsak hátul vagyunk, az önkénteskedés a volt szocialista közép-kelet európai országok közül egyedül a cseheknél és szlovénoknál átlag közeli, viszonylag egyenletes viszont a részvétel a családi segítségben, gyermekfelügyeletben.
Nagyon rosszul állunk rendszeres testmozgást illetően, az 55 év feletti magyarok mindössze 4 százaléka végez heti ötször testmozgást, és az élethosszig tartó tanulás sem túl népszerű, mindössze 0,3 százalékra jellemző (utóbbival egyébként a görögökkel közösen az utolsó helyen osztozunk az unióban).
Amiben meglepően jól állunk
A harmadik fő téma az indexen belül az önálló létfenntartás képessége: a négy közül ebből állunk a legjobban, a tizennegyedik helyen a huszonhétből.
Egy másik mutatóban is kimagaslóan magas helyen állunk: ez pedig az időskorúak relatív jövedelme.
Míg átlagosan elmondható, hogy a 65 év felettiek medián átlag jövedelme az unióban a 65 év alattiak jövedelmének kb. 85 százaléka, addig Magyarországon ez az arány 100 százalék, azaz az időskorúak medián átlagjövedelme megegyezik a fiatalabbak átlagjövedelmével. A vizsgált időszakban pedig egyedül Luxemburgban volt hasonló eredmény.
Az időskori jövedelmek összehasonlítását a fiatalabb háztartásokhoz képest azért tartották fontosnak, hogy mérni tudják, mennyire képesek az idősek fenntartani az idősek korábbi életszínvonalukat, illetve ez fontos mérője az időskori szegénységnek is.
Hogy a relatív szegénység Magyarországon nem annyira az időseket fenyegeti, mutatja a KSH által korábban publikált adat is. E szerint miközben emelkedik a szegénységi küszöb alatt élők száma Magyarországon (2011-ben 1 millió 400 ezer fő közelébe érve), ebből "csak" 70 ezer fő a 65 évesnél idősebb. Az idősek relatív helyzete jónak mondható - írta tavalyi jelentésében a KSH, ami nagyfokú stabilitással párosul a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt.
Ez a stabilitás azonban nem magyarázza azt, hogy az unió más országaihoz képest miért ilyen magas ez az arány.
Az erre a kérdésre adható egyik válasz, hogy Magyarországon a keresetek eloszlása balra ferde, azaz viszonylag sokan vannak az alacsonyabb keresetek tartományában, a minimálbér körül. Így pedig igen nagy különbség alakulhat ki az egyszerű átlagkereset és a medián átlag között. A medián átlag azt jelenti, hogy az átlaghoz képest a keresők 50 százaléka ennél kevesebbet, 50 százaléka pedig többet keres.
A legutóbbi évek kereseti folyamatait tekintve a kitüntetett magyar pozíció még tovább is javulhatott. Tavaly a bérdinamika igen gyenge volt, a reálbérek közel 3,5 százalékkal csökkentek, miközben a nyugdíjak megőrizték reálértéküket, idén pedig csak az alacsony infláció mellett várható, hogy a reálbérek pozitív tartományba kerüljenek, míg a nyugdíjakat jóval a tényleges infláció fölött emelték, így 3 százalékos reálnyugdíj-emelkedés várható.
És végül az index negyedik eleme a kapacitás. Ez azt lenne hivatott megmutatni, hogy az időskorúak mentális, egészségi állapota mennyire teszi lehetővé az aktivitás emelését. Ennek egyik fő aspektusa az 55 év felett várható további élettartam, illetve az egészségben eltöltött évek aránya. Szomorú, hogy Magyarország mindkettőben igen hátul szerepel (hátulról a hetedik illetve ötödik helyen a huszonhétből).
Portfolio
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Nem hívtak időben mentőt munkatársukhoz, elítélték őket
Mire a megsérült dolgozó kollégái mentőt hívtak, a férfinak leállt a légzése. Teljes cikk
Már parlamenti vitán a 14. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslat
A kormány javaslatára az Országgyűlés megkezdi a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénytervezet tárgyalását - közölte a... Teljes cikk
NAV: eddig kell bevallani és befizetni a globális minimumadó előlegét
A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi csoporttagjaira vonatkozó, elismert belföldi kiegészítő adó... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Felmérés: a magyar fiatalok szeretik a munkájukat, sokan mennének külföldre dolgozni 1 napja
- Döntés született: ekkor érkezik a 14. havi nyugdíj 6 napja
- Orbán Viktor megszólalt a nyugdíjemelésről 1 hete
- Sosem látott pénzosztás jön a nyugdíjasoknak – itt a lista, mikor és mennyi pluszt kapnak 1 hete
- Ennyivel lennének magasabbak a nyugdíjak, ha a kormány nem vezeti ki a svájci indexálást 2 hete
- A fiatalok kétharmada arra számít, hogy nőni fog a fizetése 2 hete
- Sok nő elszámolja magát a nyugdíjjal – mikor éri meg tényleg beadni a kérelmet? 2 hete
- Hogyan kerülhetnek le a bejelentés nélkül foglalkoztatók a NAV listájáról? 3 hete
- Bejelentést tett Orbán Viktor a 14. havi nyugdíjról 3 hete
- Nagy Márton a minimálbérről: ha az állam nem avatkozik be, nem lesz megállapodás 3 hete
- A Tisza-párt tényleg megadóztatná a nyugdíjakat? Kiderült, mi az igazság 3 hete

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?