Melyik európai országokban dolgoznak a legtöbbet?
Az európaiak hetente átlagosan 39,7 órát dolgoztak 2010-ben, többet az egy évvel korábbi 39,5 óránál, ám kevesebbet a két évvel korábbi 39,8 óránál - írja szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentésében az Eurofound uniós kutatóintézet.
A szervezet "Working time developments 2010" című elemzésében arról tájékoztat, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott 12 államban az előző évhez képest átlagosan 0,1 órával többet, 39,9 órát dolgoztak, míg a 15 régi tagállamokban 39,4 órát, azaz 0,2 munkaórával többet. A legtöbbet, átlagosan 41,3 órát Romániában dolgozták, míg Luxemburgban 40,8 órát, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Németországban és Bulgáriában 40,5 órát. A legkevesebbet Franciaországban (38,1 óra) és Finnországban (38 óra) dolgozták.
Magyarországon 40,3 óra volt a ténylegesen ledolgozott átlagos munkahét. A régiós országok közül Csehországban többet, 40,4 órát, Szlovéniában és Szlovákiában pedig kevesebbet, rendre 40,2 és 39,4 órát dolgoztak a munkavállalók.
Európában - harmonizált adatokkal számolva - átlagosan 25,4 fizetett szabadnapjuk volt a munkavállalóknak, a tizenötökben 25,6 nap, míg az új tagállamokban (a rendelkezésre álló adatok alapján) 24,6 nap. Magyarország esetében nem közölt számokat az Eurofound. A legtöbb fizetett szabadnap felett a dán és német dolgozók rendelkeztek (30 nap), míg a legkevesebb felett az észt és ciprusi (20 nap) munkavállalók. A régiós államok közül Csehországban átlagosan 25 nap, Szlovákiában 21,2 nap, míg Romániában 21 nap fizetett szabadság volt.
A vizsgált országokban átlagosan 9,6 munkaszüneti nap volt. Ez a szám a tizenötökben 8,7, míg az újonnan csatlakozott államokban 9,9 nap volt. A legtöbb munkaszüneti nap Spanyolországban, (14), míg a legkevesebb Hollandiában (5) volt.
Így átlagosan 35 szabadnappal rendelkeztek az európai dolgozók, bár a legtöbb, illetve a legkevesebb szabadsággal rendelkezők állampolgárok között közel két és fél hetes eltérés van - hangsúlyozza jelentésében az Eurofound.
A kollektív szerződésekben - amely a munkavállalók mintegy háromnegyedét érintik - megállapított munkaórák tekintetében átlagosan 38,0 órát dolgoztak az európaiak, 0,1 órával többet, mint egy évvel korábban és 1,4 órával többet, mint két évvel korábban. A régi tagállamokban átlagosan 37,6 órás, az újakban 39,7 órás kollektív szerződésben rögzített munkahét volt. E tekintetben a leghosszabb, átlagosan 40 órás munkahét 11 országban, közte Magyarországon volt, a legrövidebb pedig Dániában (37 óra), illetve Franciaországban (35,6 óra).
Magyarországon 40,3 óra volt a ténylegesen ledolgozott átlagos munkahét. A régiós országok közül Csehországban többet, 40,4 órát, Szlovéniában és Szlovákiában pedig kevesebbet, rendre 40,2 és 39,4 órát dolgoztak a munkavállalók.
Európában - harmonizált adatokkal számolva - átlagosan 25,4 fizetett szabadnapjuk volt a munkavállalóknak, a tizenötökben 25,6 nap, míg az új tagállamokban (a rendelkezésre álló adatok alapján) 24,6 nap. Magyarország esetében nem közölt számokat az Eurofound. A legtöbb fizetett szabadnap felett a dán és német dolgozók rendelkeztek (30 nap), míg a legkevesebb felett az észt és ciprusi (20 nap) munkavállalók. A régiós államok közül Csehországban átlagosan 25 nap, Szlovákiában 21,2 nap, míg Romániában 21 nap fizetett szabadság volt.
A vizsgált országokban átlagosan 9,6 munkaszüneti nap volt. Ez a szám a tizenötökben 8,7, míg az újonnan csatlakozott államokban 9,9 nap volt. A legtöbb munkaszüneti nap Spanyolországban, (14), míg a legkevesebb Hollandiában (5) volt.
Így átlagosan 35 szabadnappal rendelkeztek az európai dolgozók, bár a legtöbb, illetve a legkevesebb szabadsággal rendelkezők állampolgárok között közel két és fél hetes eltérés van - hangsúlyozza jelentésében az Eurofound.
A kollektív szerződésekben - amely a munkavállalók mintegy háromnegyedét érintik - megállapított munkaórák tekintetében átlagosan 38,0 órát dolgoztak az európaiak, 0,1 órával többet, mint egy évvel korábban és 1,4 órával többet, mint két évvel korábban. A régi tagállamokban átlagosan 37,6 órás, az újakban 39,7 órás kollektív szerződésben rögzített munkahét volt. E tekintetben a leghosszabb, átlagosan 40 órás munkahét 11 országban, közte Magyarországon volt, a legrövidebb pedig Dániában (37 óra), illetve Franciaországban (35,6 óra).
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?