Melyik európai országokban dolgoznak a legtöbbet?
Az európaiak hetente átlagosan 39,7 órát dolgoztak 2010-ben, többet az egy évvel korábbi 39,5 óránál, ám kevesebbet a két évvel korábbi 39,8 óránál - írja szerdán nyilvánosságra hozott éves jelentésében az Eurofound uniós kutatóintézet.
A szervezet "Working time developments 2010" című elemzésében arról tájékoztat, hogy az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott 12 államban az előző évhez képest átlagosan 0,1 órával többet, 39,9 órát dolgoztak, míg a 15 régi tagállamokban 39,4 órát, azaz 0,2 munkaórával többet. A legtöbbet, átlagosan 41,3 órát Romániában dolgozták, míg Luxemburgban 40,8 órát, az Egyesült Királyságban, Lengyelországban, Németországban és Bulgáriában 40,5 órát. A legkevesebbet Franciaországban (38,1 óra) és Finnországban (38 óra) dolgozták.
Magyarországon 40,3 óra volt a ténylegesen ledolgozott átlagos munkahét. A régiós országok közül Csehországban többet, 40,4 órát, Szlovéniában és Szlovákiában pedig kevesebbet, rendre 40,2 és 39,4 órát dolgoztak a munkavállalók.
Európában - harmonizált adatokkal számolva - átlagosan 25,4 fizetett szabadnapjuk volt a munkavállalóknak, a tizenötökben 25,6 nap, míg az új tagállamokban (a rendelkezésre álló adatok alapján) 24,6 nap. Magyarország esetében nem közölt számokat az Eurofound. A legtöbb fizetett szabadnap felett a dán és német dolgozók rendelkeztek (30 nap), míg a legkevesebb felett az észt és ciprusi (20 nap) munkavállalók. A régiós államok közül Csehországban átlagosan 25 nap, Szlovákiában 21,2 nap, míg Romániában 21 nap fizetett szabadság volt.
A vizsgált országokban átlagosan 9,6 munkaszüneti nap volt. Ez a szám a tizenötökben 8,7, míg az újonnan csatlakozott államokban 9,9 nap volt. A legtöbb munkaszüneti nap Spanyolországban, (14), míg a legkevesebb Hollandiában (5) volt.
Így átlagosan 35 szabadnappal rendelkeztek az európai dolgozók, bár a legtöbb, illetve a legkevesebb szabadsággal rendelkezők állampolgárok között közel két és fél hetes eltérés van - hangsúlyozza jelentésében az Eurofound.
A kollektív szerződésekben - amely a munkavállalók mintegy háromnegyedét érintik - megállapított munkaórák tekintetében átlagosan 38,0 órát dolgoztak az európaiak, 0,1 órával többet, mint egy évvel korábban és 1,4 órával többet, mint két évvel korábban. A régi tagállamokban átlagosan 37,6 órás, az újakban 39,7 órás kollektív szerződésben rögzített munkahét volt. E tekintetben a leghosszabb, átlagosan 40 órás munkahét 11 országban, közte Magyarországon volt, a legrövidebb pedig Dániában (37 óra), illetve Franciaországban (35,6 óra).
Magyarországon 40,3 óra volt a ténylegesen ledolgozott átlagos munkahét. A régiós országok közül Csehországban többet, 40,4 órát, Szlovéniában és Szlovákiában pedig kevesebbet, rendre 40,2 és 39,4 órát dolgoztak a munkavállalók.
Európában - harmonizált adatokkal számolva - átlagosan 25,4 fizetett szabadnapjuk volt a munkavállalóknak, a tizenötökben 25,6 nap, míg az új tagállamokban (a rendelkezésre álló adatok alapján) 24,6 nap. Magyarország esetében nem közölt számokat az Eurofound. A legtöbb fizetett szabadnap felett a dán és német dolgozók rendelkeztek (30 nap), míg a legkevesebb felett az észt és ciprusi (20 nap) munkavállalók. A régiós államok közül Csehországban átlagosan 25 nap, Szlovákiában 21,2 nap, míg Romániában 21 nap fizetett szabadság volt.
A vizsgált országokban átlagosan 9,6 munkaszüneti nap volt. Ez a szám a tizenötökben 8,7, míg az újonnan csatlakozott államokban 9,9 nap volt. A legtöbb munkaszüneti nap Spanyolországban, (14), míg a legkevesebb Hollandiában (5) volt.
Így átlagosan 35 szabadnappal rendelkeztek az európai dolgozók, bár a legtöbb, illetve a legkevesebb szabadsággal rendelkezők állampolgárok között közel két és fél hetes eltérés van - hangsúlyozza jelentésében az Eurofound.
A kollektív szerződésekben - amely a munkavállalók mintegy háromnegyedét érintik - megállapított munkaórák tekintetében átlagosan 38,0 órát dolgoztak az európaiak, 0,1 órával többet, mint egy évvel korábban és 1,4 órával többet, mint két évvel korábban. A régi tagállamokban átlagosan 37,6 órás, az újakban 39,7 órás kollektív szerződésben rögzített munkahét volt. E tekintetben a leghosszabb, átlagosan 40 órás munkahét 11 országban, közte Magyarországon volt, a legrövidebb pedig Dániában (37 óra), illetve Franciaországban (35,6 óra).
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel
A brit gazdaság csak tavaly 17,1 millió nap betegszabadságot veszített a munkahelyi stressz és szorongás miatt. Teljes cikk
Megverték a jegyvizsgálót, megtámadták a mozdonyvezetőt - tiltakozásul leállnak a vonatok
Három percre megáll minden vonat Hollandiában szombat este, tiltakozásul a vasúti dolgozók elleni támadások miatt - jelentette be hétfőn a Holland... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- NGM-államtitkár: erősíti a magyar vállalkozások versenyképességét az ESG-törvény 1 hete
- Nagy Márton: a külföldi irányítású vállalatok 2,5-szer hatékonyabban működnek 2 hete
- Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk? 2 hete
- Új vezérigazgató a METRO Magyarország élén 3 hete
- Költségelemzést Támogató Munkaidő-Nyilvántartás 3 hete
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban? 1 hónapja
- Tömeges elbocsátások jönnek az Unilevernél 1 hónapja
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 1 hónapja
- "Európában minden adott ahhoz, hogy megnyerjük az MI-csatát" 1 hónapja
- Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy 2 hónapja
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 2 hónapja