Menedzserek bírálják a kormányt

Bátor kapkodás – ezzel a címmel összegeztük tavaly a Figyelő megbízásából a Straketing által készített felmérés során a kormány gazdaságpolitikájáról begyűjtött véleményeket (Figyelő, 2007/24. szám). Az idei értékelések szintéziseként a "bátor" szócskát nyugodtan elhagyhatjuk, a kapkodás viszont marad, s esetleg a "kiszámíthatatlan" vagy a "következetlen" jelzővel egészíthető ki.

A felmérés során a megkérdezett 200 vállalatvezető lesújtóan rossz képet festett a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikai döntéseiről. A vállalatvezetők által spontán említett intézkedéseket 81 százalékuk inkább negatívan értékelte.

Jó példa erre az adóváltozások megítélése. A felmérésben részt vevő cégvezetők csaknem 60 százaléka ezeket nevezte meg a vállalkozása tevékenységét leginkább befolyásolóként, s csaknem mindegyikük negatív minősítést adott a meghozott intézkedésekről. Az egészségügyi reformnál már nem volt ennyire borús a kép. A cégvezetők bő egyharmada említette ezt a területet, s egy részük kedvezően értékelte az átalakításokat.

Elbizonytalanodás

A következetlenség, a kapkodás és a bizonytalanság képe rajzolódik ki a felmérés egy árnyaltabb véleményalkotást lehetővé tevő kérdéssorozatából. Ennek során előre megadott ellentétpároknak a kormányra jellemző vagy nem jellemző voltát kellett megítélni. A 10 ellentétpárból 7 esetben a negatív szempontok kerültek túlsúlyba. A kormány bizonytalan, kapkod, következetlen, merev, szociálisan érzéketlen, felelőtlen és szűk látókörű - összegezhetők a vélemények.

Az is kitűnik azonban, hogy a megkérdezett vállalatvezetők még mindig méltányolják a megtett lépések bátorságát, gyorsaságát, továbbá azt is, hogy a megszorítások mellett történtek bizonyos pozitív lépések a gazdaság strukturális átalakításának irányába. Az elmúlt egy év alatt drasztikus mértékben romló megítélést két területen mutatott ki a felmérés: megszűnt a világos jövőkép, és meggyengült a korábban még sokak által említett következetesség.

A vállalatvezetők egyharmadánál egyértelműen elutasító a hozzáállás a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájához. A menedzserek csupán egyötöde nyilatkozott úgy, hogy a kormányzati intézkedésekben nem kapkodás, hanem rugalmasság mutatkozik meg, s ezért - esetleges fenntartásai ellenére is - alapvetően pozitívan viszonyul a kormány gazdaságpolitikájához. A többi megkérdezett (csaknem minden második menedzser) egyszerre érzékelt pozitív és negatív vonásokat (egyik részük bátornak, de lassúnak, másik részük következetesnek, de merevnek tartva a gazdaságpolitikát).

Az ellentmondásos képhez hozzátartozik, hogy még soha nem tartottak ilyen sokan (60 százaléknyian) a gazdasági környezet rosszabbodásától. Ez az arány 1999 és 2007 között - igen nagy ingadozások mellett - a 19 és 52 százalék közötti sávban maradt. Az is az idén fordult elő első ízben a felmérés 9 évi története során, hogy egyetlen válaszadó szerint sem halad a makrogazdaság "kifejezetten jó irányba". E bizalmatlanság ellenére a vezetők szűk egyharmada úgy gondolja, hogy a következő évben csökken a vállalkozások adó- és járulékterhelése. Az ebben bízók aránya magasabb az egy évvel ezelőttinél. Hasonló nagyságú kört alkotnak azok is, akik további - főleg az egészségügy és az adózás terén meghozandó – reformokra számítanak.
Fellendülésben bízva

A múlt mindig változik, csak a jövő állandó, mármint állandóan fényes - a szocializmusban gyakran hallott közmondás, úgy tűnik, ma sem vesztette el teljesen érvényességét. Ezt igazolni látszanak felmérésünknek a jövőbeni forgalomra, beruházásokra és létszámra vonatkozó eredményei. A megkérdezettek több mint 60 százaléka vár forgalomfelfutást a következő évben, ami nagyjából megegyezik az elmúlt évek adataival; 2004 óta 58 és 65 százalék között mozog e mutató. A bővülést 40 százalékban a belföldi eladások növelésétől várják a menedzserek, vagyis arra számítanak, hogy az idén már megélénkül valamelyest a fogyasztás.

A vállalkozások 35 százaléka tervez az idén beruházásokat; kérdés persze, a várhatóan lanyhuló európai konjunktúra mennyit "enged" megvalósítani ebből. A viszonylag optimista jövőképre utal az is, hogy a menedzserek 36 százaléka létszámbővítést tervez, míg a leépítést fontolgatók aránya a tavalyi 6 százalékról 2 százalékra mérséklődött.

A fellendülési várakozások azonban óvatossággal is párosulnak, ami a bértervekben jelenik meg. Az emelést fontolgatók fele legfeljebb 5 százalékkal vinné feljebb alkalmazottai bruttó bérét. Borítékolható, hogy a reálbérek átlagosan legjobb esetben is szinten maradnak. Mindeközben a megkérdezettek többsége 7–8 százalékos 2008-as pénzromlással számol, ami meglehetős pesszimizmusról, erős inflációs várakozásokról árulkodik.
Magyarország kis, nyitott, az alapanyagokat és az energiahordozókat túlnyomó részben importáló ország, azért az infláció szintje szorosan összefügg a forint árfolyamának változásával, s alapvetően befolyásolja a vállalkozások nyereségességét.

A felmérésben a menedzserek 250–260 forintos euróárfolyamot jelöltek meg a számukra optimális szintként, ami megegyezik az egy évvel korábbi sávval. Ugyanakkor a cégvezetők több mint a fele 2015-re vagy annál is későbbre teszi az eurócsatlakozást, holott például a Reuters tőkepiaci szereplők várakozásait összegző felmérése szerint 2014-ben már megvan erre az esély.

A vállalkozások pesszimizmusa érthető, hiszen a különböző kormányok többször is beharangozták már a csatlakozás tervezett időpontját, azután valahogy mégis egyre távolabb kerülünk az eurótól.