Nagy Márton jövőt épít, Varga Mihály inflációval küzd – kettős kép a magyar gazdaságról
A veszprémi Közgazdász-vándorgyűlésen két eltérő hangulatú üzenet rajzolódott ki: míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter adócsökkentésről, otthonteremtésről és munkahelyvédelmi akciótervekről beszélt, addig Varga Mihály jegybankelnök a tartós infláció veszélyeire, a gyenge beruházásokra és a lassú felzárkózásra figyelmeztetett.

A gazdaságpolitikának még négy területre kell fókuszálnia, az otthonteremtésre, az adócsökkentésre, az országépítési tervre, valamint az ipar- és munkahelyvédelmi akciótervre a reálbérek fenntartása és az agrárium megerősítése mellett - jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 63. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki megnyitóján Veszprémben.
Nagy Márton hangsúlyozta: a háborúk, az energiaválság, az EU versenyképességi válsága miatt minden év, minden hónap "egy-egy új meglepetést hoz a közgazdászok életébe", amelyekre reagálni kell, és amelyekből a legjobbat kell kihozni.
Ilyen helyzetben kell Magyarországnak jó gazdaságpolitikát folytatnia, és megtartani mindazokat az ideológiai irányokat, amelyeket az elmúlt években képviselt: a munkaalapú társadalmat, a családközpontúságot, a nyugdíjasok, illetve a magyar kis- és középvállalatok védelmét - mutatott rá Nagy Márton, kiemelve, hogy a kormány továbbra is az adócsökkentés kormánya marad.
Vannak akik az adókat emelik, meg progresszív adókkal riogatják a népet, mi mindig is az adócsökkentésben hittünk, az adócsökkentés kormánya voltunk
- fogalmazott a miniszter.
A nemzetgazdasági miniszter előadásában az amerikai és az európai gazdasági helyzetről szólva elmondta: az Egyesült Államoknak kidolgozott, végiggondolt és végrehajtott stratégiája van a vámokról, a gazdasági növekedésről vagy a tőkebefektetésekről, ezzel szemben az Európai Unióban fordított logika szerint működnek, "költekeznek mint az őrült", és várják annak hatását a gazdaságra.
Az EU-ban nincs versenyképességet javító terv, "az autóipar haldoklik", és a kínai gyártók a védővámok ellenére is növelik részesedésüket Európában
- sorolta a problémákat.
Nagy Márton jelezte: a magyar gazdaságpolitika célrendszere a gazdasági semlegesség koncepcióján alapul. A sikeres vállalatokban vagyunk érintettek, mindegy, hogy azok keletről vagy nyugatról jönnek - fogalmazott.
A négy magyar gazdaságpolitikai fókuszterületről szólva a nemzetgazdasági miniszter megjegyezte: az otthonteremtésben az Otthon Start Program mellett több kis program segíti a családokat, széleskörű lehetőséget biztosítva a saját tulajdonú lakás megszerzésére.
A tárcavezető hangsúlyozta:
a kormány mindig is az adócsökkentésben hitt, majd megemlítette, hogy a gyermekesek adóéke - a munkáltató teljes munkaerőköltsége és a dolgozó nettó bére közötti különbség - 2026-ra az unióban a legalacsonyabbak között lesz.
Nagy Márton az országépítési tervről elmondta, 47 ezer milliárdos tervet publikáltak a következő tíz év fejlesztéseiről a közúti-vasúti infrastruktúrától a vízügyi, az egészségügyi vagy épp az oktatási területig.
Az ipar- és munkahelyvédelmi tervben a sikeres Demján Sándor Program folytatásán gondolkodnak, amely a jelenlegi 130 milliárd forintos keret mellett további 20-50 milliárd forint értékben folytatódhat, de szerepel benne a Széchenyi Kártya Program kamatainak egységesen három százalékra csökkentése is
- ismertette.
A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: a reálbérek 2010 óta 75 százalékkal emelkedtek, és azt mondta, hogy ezt a tendenciát meg kell őrizni. Továbbá arról is beszélt: a mintegy 1300 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési forrás több mint felét, 643 milliárd forintot már kifizettek.
Varga Mihály: „A magas infláció a legkárosabb gazdasági jelenség”
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a 63. Közgazdász-vándorgyűlésen, Veszprémben tartott előadásában hangsúlyozta: „a magas infláció a legkárosabb gazdasági jelenség”, amelyet mindenki a saját bőrén érez, nemzetgazdasági szinten pedig visszafogja a beruházásokat, lassítja a növekedést és a magyar gazdaság felzárkózását.
A jegybankelnök szerint az MNB célja, hogy a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára álljon, gyorsabban zárkózzon fel, és nagyobb teljesítményt nyújtson. Leszögezte: az elmúlt évek tapasztalatai alapján meg kell szakítani azt a gondolkodást, miszerint a gyengébb árfolyam kedvez az exportnak és így a növekedésnek.
Nem lehet a felzárkózást az árfolyam leértékelésére alapozni
– emelte ki.
Beszélt arról is, hogy az árszabályozások rövid távon mérséklik ugyan az inflációt, de a vállalatok körében továbbra is magas az áremelési hajlam. Az MNB számításai szerint az iparcikkek és a piaci szolgáltatások inflációja az árkorlátozások nélkül 5,4 százalékot tenne ki.
A bérfelzárkóztatásról szólva Varga Mihály arra figyelmeztetett, hogy a bérek emelkedésének összhangban kell lennie a gazdaság teljesítőképességével és a termelékenység növekedésével. Kiemelte: az Európai Unió tíz legmagasabb inflációjú tagállama közül nyolc Kelet-Közép-Európában található, ebben szerepet játszik a német recesszió, az orosz–ukrán háború és a szankciók is.
A jegybankelnök felidézte, hogy a 2022–2023-as inflációs hullám tartósan 8 százalék körüli szinten rögzítette a gazdasági szereplők inflációs várakozásait. Szerinte az árstabilitás fenntartható eléréséhez elengedhetetlen ezeknek a várakozásoknak a csökkentése.
Varga Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 12 negyedévből hétben csökkent a magyar GDP negyedéves alapon, hasonló jelenség a rendszerváltás után csak a 2007–2008-as világválság idején fordult elő. A második negyedév szerény konjunktúrája szerinte azt mutatja, hogy gyors fordulat nem várható.
A jegybankelnök az elmúlt öt év adatait elemezve kiemelte: a magyar GDP növekedése kismértékben elmaradt az EU átlagától és a visegrádi országok teljesítményétől, a beruházások terén pedig különösen nagy a lemaradás. A vállalatok a gyenge keresletet és a magas árszintet jelölték meg az alacsony beruházási kedv fő okaként.
Pozitívumként értékelte, hogy a munkaerőpiac a válságos években is ellenállónak bizonyult, a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony. Ugyanakkor jelezte, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény egyre inkább érződik a foglalkoztatásban is.
Varga Mihály kedvező fejleményként említette a folyó fizetési mérleg többletét, amely a régió egyik legmagasabbja, és amely szerinte a külső kereslet élénkülésével tovább javulhat.
A hitelpiacot illetően arról számolt be, hogy a vállalati hitelállomány 2025 második negyedévében mindössze 2 százalékkal bővült, ami jelentősen elmarad a visegrádi országok 7 százalékos átlagától. Hozzátette: a jegybank megoldást keres a vállalati hitelezés élénkítésére.
MTI
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Tréning Kerekasztal Konferencia 2026. Élménnyel eredmény! – Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek
Részletek
Jegyek
Dr. Farkas András szerint a választások után egy új nyugdíjemelési eljárás bevezetése jelenthet megoldást a nyugdíjasok helyzetére. Teljes cikk
Az adóellenőrök több helyszínen is vizsgálják majd az alkalmazottak bejelentését. Teljes cikk
A Varsovia Egyetem kutatása szerint hamar megtérülhet a tanulásba fektetett összeg a munkaerőpiacon, Magyarországon az érettségizettek... Teljes cikk
- Rangos elismerés: Dr. Teszárné Dr. Nagy Marianna az Év Női Menedzsere 3 hete
- A dolgozók átlagkeresete vármegyénként - grafikon 1 hónapja
- Ha magaddal nem vagy tisztában, minek irányítanál másokat? Önismeret és a vezetői szerep 1 hónapja
- Inflációt meghaladó hozamot értek el a nyugdíjpénztárak 2025-ben 2 hónapja
- Rég nem látott csúcson a brit munkanélküliség 2 hónapja
- "Ez nem gazdasági siker, hanem zsákutca" – Kapitány István nekiment a vendégmunkás-rendszernek 2 hónapja
- Tényleg nem számít a ’88 előtti kereset a nyugdíjban? – van két fontos kivétel 2 hónapja
- Így tanulnak idegen nyelvet a munkavállalók 2 hónapja
- Új Country Manager a JTI Hungary Zrt. élén 3 hónapja
- Boldogtalan britek: stresszesek és túlterheltek a szigetország dolgozói 3 hónapja
- Új HR vezető az Arvalnál 3 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?