Az AI-jal vennék fel a küzdelmet a toxikus munkahelyi légkör ellen

Forrás: Unsplash

Generációk óta halljuk a „túl érzékeny vagy” vagy a „túlreagálod” fordulatokat, amikor valaki toxikus viselkedéssel szembesül. A gázlángozás (gaslighting - ez egy olyan pszichológiai manipuláció és érzelmi bántalmazási forma, amelyben a bántalmazó folyamatos hazugságokkal és tagadással eléri, hogy az áldozat kételkedjen a saját emlékezetében, valóságérzékelésében és józanságában) a kényszerítő kontroll (coercive control - ez pedig olyan manipulációs technika, amelyben az egyik fél fokozatosan aláássa a másik autonómiáját, és teljes hatalmat, valamint irányítást szerez felette fizikai erőszak nélkül) éppen azért virágzik, mert természetüknél fogva letagadhatóak és szubjektívek. A kutatások azonban riasztó képet festenek: a fizikai erőszakig eszkalálódó esetek 97%-át pszichológiai bántalmazás előzi meg, mégis ez a legnehezebben bizonyítható forma. Az Egyesült Királyságban például minden 58 jelentett kényszerítő kontrollal kapcsolatos szabálysértésre mindössze egyetlen ítélet jut.

A mérgező munkatárs romboló ereje

A munkahelyi környezetben Kusy és Holloway több mint 400 szervezet bevonásával végzett kutatása rávilágított, hogy egyetlen toxikus személy képes megbénítani egyéneket, csapatokat és egész szervezeteket, a negatív hatások pedig jóval azután is megmaradnak, hogy az illető távozott. Bár a mintázatok léteznek, objektív eszközök nélkül a munkavállalók gyakran saját észlelésükben is kételkednek, a rendszer pedig gyakran tehetetlen marad.

Dr. Lisa Turner, díjnyertes coach és törvényszéki AI-úttörő a TEDxPorthtowan Women konferencián mutatta be azt a technológiát, amely láthatóvá teszi ezeket a rejtett mintázatokat. Turner mérnöki és matematikai modellezési doktori címére alapozva fejlesztette ki azt a mesterséges intelligencia könyvtárat, amely kifejezetten a kommunikációs dinamikákat elemzi és segíti a döntéshozatalt.

A toxikus viselkedést – legyen szó munkahelyekről, párkapcsolatokról vagy közösségekről – eddig szinte lehetetlen volt bizonyítani, mert alapvetően letagadhatóra és érzelmileg manipulatívra tervezték. De ma már megvan a technológiánk ahhoz, hogy felszínre hozzuk a mintázatokat.

Objektív adatok a szubjektív érzések helyett

A speciális „forensic AI” eszközök képesek e-maileket, üzeneteket vagy akár találkozók leiratait elemezni. A technológia két kritikus mutatót ad a felhasználónak:

• Kockázati szint: Mennyire mérgező az adott viselkedés?
• Konfidencia-pontszám: Mennyire biztos az elemzés a rendelkezésre álló bizonyítékok minősége alapján?

A rendszer egyik legfontosabb jellemzője a beépített torzításmentesítő folyamat, amely biztosítja, hogy az elemzés kizárólag a kommunikációs mintákra fókuszáljon, ne pedig arra, hogy ki az üzenet küldője. Ezáltal az AI egyfajta objektív tükörként szolgál, ami kevésbé tűnik támadásnak, mint egy emberi visszajelzés.

A technológia három fő pillére a bántalmazás ellen

Lisa Turner szerint a szervezeteknek az alábbi három alapelv mentén érdemes az AI-eszközöket alkalmazniuk:

• A valóság megerősítése: Ha valaki bántalmazás célpontjának érzi magát, az AI segít nevet adni a történteknek és objektív bizonyítékot szolgáltat, ami visszaadja az egyén hitét a saját észlelésében.
• Védelem a hamis vádak ellen: A technológia azokat is megvédi, akiket alaptalanul vádolnak, ugyanakkor ítélkezés nélkül mutat rá a fejlődési lehetőségekre. Az emberek gyakran könnyebben fogadják el a kemény igazságot egy géptől.
• Megelőzés: Lehetőség nyílik az üzenetek ellenőrzésére még elküldés előtt. Egy figyelmeztetés, miszerint „ezt érdemes lenne átgondolnod”, megállíthatja a toxikus spirált a munkahelyi kommunikációban.

A szakértő zárásként hangsúlyozta, hogy a kiégési arányok világszerte az egekben vannak, és rengeteg nő hagyja el a munkaerőpiacot a mérgező vállalati kultúra miatt. A technológia azonban már most képes arra, hogy visszaadja az embereknek a kontrollt a saját életük és munkahelyi környezetük felett.

Forrás: HR News