Munkaerő nélkül maradhat a beruházás: 3000 embert keresne a magyar vállalat

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló vita új szakaszba lépett, miután a kormány leállította az új vendégmunkások beléptetését. Ahogy arról beszámoltunk, megszűnt a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból érkező munkavállalók egyszerűsített behozatalának lehetősége. A döntés hatásairól most egy jelentős hazai foglalkoztató vezetője fogalmazott meg komoly aggályokat - olvasható a Portfolio tudósításában. 

Vendégmunkások nélkül veszélybe kerülhet egy 350 milliárdos beruházás

A Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferencián Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a vendégmunkások alkalmazását korlátozó új szabályok veszélybe sodorhatják a vállalatcsoport fejlesztési terveit.

A cég az elkövetkező öt évben megduplázná termelését, amelyhez egy 120 milliárd forintos új gyár és a hozzá kapcsolódó beruházások révén összesen mintegy 350 milliárd forintos fejlesztési program kapcsolódik. A tervek megvalósításához legalább 3000 új munkavállalóra lenne szükség.

A cégvezető szerint nincs elegendő hazai munkaerő

Bárány László szerint a probléma nem új keletű. Felidézte, hogy 2008 és 2010 között még száz feletti jelentkező állt sorban egy-egy állásért a kisvárdai üzemben, ám 2015–2017-re ezek a munkakeresők gyakorlatilag eltűntek a piacról.

A vállalat később vietnámi gyárának beindításához 80 vietnámi munkavállalót hozott Magyarországra nyolc hónapos képzésre. A tapasztalatok alapján ismerték fel, hogy a külföldi munkaerő jelentősen enyhítheti a már akkor is fennálló munkaerőhiányt.

Jelenleg a Master Good Csoport közel 4000 munkavállalót foglalkoztat, közülük mintegy 580-an külföldiek.

Még az automatizált üzemekben is szükség van fizikai dolgozókra

Az ügyvezető hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripar egyre magasabb fokon automatizált, gyáraikban számos robot és automata berendezés működik. Ennek ellenére továbbra sem lehet kiváltani teljesen a fizikai és betanított munkát.

A cégvezető szerint az új beruházásokhoz szükséges 3000 dolgozó mintegy 15 százalékát olyan fizikai munkakörökbe kellene felvenni, amelyekre jelenleg nem lát elegendő magyar munkaerőt.

Úgy fogalmazott: egy csökkenő népességű országban egyre nehezebb biztosítani a gazdasági növekedéshez szükséges humán erőforrást, miközben a humanoid robotok széles körű alkalmazása még legalább egy évtizedes távlatnak tűnik.

„Magyarországon biztos nem épül meg”

Bárány László a konferencián arról is beszélt, hogy

amennyiben a vállalat nem tud külföldi munkaerőt alkalmazni, akkor a tervezett beruházás megvalósítása is kérdésessé válhat.

A cégvezető szerint ha ellehetetlenül a külföldi munkavállalók foglalkoztatása, akkor a 120 milliárd forintos gyár, illetve a teljes, 350 milliárd forintos fejlesztési csomag nem biztos, hogy Magyarországon valósul meg. Hozzátette: ebben az esetben nemcsak a fizikai munkakörökben dolgozók, hanem a magas hozzáadott értéket előállító, képzett szakemberek számára létrejövő új munkahelyek is elmaradhatnak.

A kölcsönzőcégek is a gazdasági kockázatokra figyelmeztetnek

A Portfolio beszámolója szerint a konferencián és a kapcsolódó szakmai megszólalásokban több piaci szereplő is jelezte: a vendégmunkások alkalmazásának teljes leállítása különösen a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban okozhat problémát.

Zakor Sándor, a Prohuman Csoport vezetője korábban arról beszélt, hogy a változások elsősorban ügyfeleik számára jelenthetnek nehézséget, és szerinte a magyar kkv-szektor is megszenvedheti az új szabályozást.

A Mi Hazánk szerint maradtak kiskapuk a rendszerben

Miközben a munkaadók egy része a munkaerőhiány súlyosbodásától tart, a Mi Hazánk Mozgalom szerint a szigorítás nem ment elég messzire.

Lantos János, a párt munkaügyi kabinetjének vezetője szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: bár üdvözlik, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek már nem hozhatnak szervezetten vendégmunkásokat Magyarországra,szerintük továbbra is maradtak olyan lehetőségek, amelyek később ismét tömeges külföldi munkavállalói beáramlást eredményezhetnek.

A politikus azt is felvetette, hogy a kormány kártalanítsa azokat a magyar munkavállalókat, akik állítása szerint a vendégmunkások megjelenése miatt veszítették el munkahelyüket.

A vendégmunkás-szabályozás körüli vita így tovább éleződik: miközben a kormány a magyar munkavállalók védelmére hivatkozva szigorít, egyes vállalatok szerint a gazdasági növekedés és a nagyberuházások megvalósítása kerülhet veszélybe, míg más politikai szereplők még ennél is szigorúbb fellépést sürgetnek.

kép: magnific