Mi lesz a filmszakmában dolgozókkal?

Duló Károly Balázs Béla-díjas filmrendező, a filmes szakszervezet elnöke és Babiczky László Balázs Béla-díjas filmrendező szombaton az Uránia kávézójában ismertette a szakszervezet választmányának pénteki ülésén jóváhagyott Szembenézés 2011 című dokumentumát, amely "a feladatok, lehetőségek, eredmények és kudarcok" számbavételével egy új működési modell kialakítását kezdeményezi a filmszakmában.

Négyévente születik ilyen dokumentum - mondta el Duló Károly az MTI-nek, és hozzátette: az elmúlt tíz évre visszatekintve úgy látták, hogy sajnos nem történt sok előrelépés, szinte minden akkori felvetés ma is érvényes.

"A mechanizmusok ne tőlünk függetlenül alakuljanak, vegye igénybe a szakmai egyeztetést a törvényhozás" - sürgetett a szakszervezeti vezető arra utalva, hogy a filmesek szakmai szervezeteik révén a rendszerváltás idején is tevékenyen részt vállaltak az új struktúra kialakításában. Mint hozzátette: jelenleg hasonló nagyságrendű átalakulás zajlik.

Miközben az új Magyar Nemzeti Filmalap fontos dolgokat kíván megvalósítani, és ebben ígéretes elemek szerepelnek, nagy bajnak látja - emelte ki Duló Károly -, hogy Andrew Vajna kormánybiztos évi 8-10 egészestés filmben gondolkodik. A magyar film történetében bevált az évi húsz film, ezzel életben lehetett tartani a sokszínűséget, a zsánerfilmeken kívül a művészfilmek is lehetőséget kaptak - fűzte hozzá.

Ennyi film mellett nem látjuk biztosítva ezt a sokszínűséget, emellett szakszervezeti szempontból: a tíz film azt is jelenti, hogy a szakma egy része nem dolgozik, "az alkotói lélek elsorvad" - fogalmazott Babiczky László.

További súlyos problémaként a filmforgalmazás helyzetét említették. Mint a szakmai anyag is fogalmaz, a magyar alkotások külföldi forgalmazása után a filmek "rendszerszerű belföldi terjesztése is megszűnt, így a közönségnek alig van módja találkozni azokkal a filmekkel, amelyek létrejöttét pedig az ő adóforintjaikból támogatták".

Megoldásként Duló és Babiczky azoknak a hazai artmoziknak a példáját emelték ki, amelyek technikai fejlesztéssel már elindultak az e-mozivá válás útján. Ezzel a klasszikus, mozis funkció mellett alternatív tartalmaknak is helyt tudnak biztosítani, aminek nyomán a mozik "a filmek vetítésén túl újfajta közösségformáló erővé, korszerű közösségi, közéleti térré" válhatnak.

Mint hangsúlyozták, a mozikból kiszorult, nem fikciós műfajok, az animációs és kisjátékfilmek is nehéz helyzetben vannak, mivel nem kapnak bemutatkozási lehetőséget a közszolgálati televíziókban sem. Ezekben a filmes ágazatokban a szakszervezet javaslata szerint "kevesebb vállalkozást kellene támogatni, azokat viszont nagyságrenddel nagyobb összegekkel, hogy nemzetközileg is rangos filmek szülessenek", amelyek könnyedén bekerülhetnek a tévécsatornák műsorába.

Babiczky László a dokumentumfilmek szerepét és különös jelentőségét kiemelve megjegyezte: "ha a mai Magyarországot akarja valaki tíz év múlva megrajzolni, ezekből a nem fikciós filmekből fogja megtenni."

A szakszervezet aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás átszervezésekor ezernyi televíziós kerülhet az utcára. Mint rámutattak: "a médiatörvény nem írja elő a hozzáértést a szolgáltatók számára, így nagy az esélye annak, hogy már bizonyított szakemberek maradnak munka nélkül".

Emlékeztettek arra is, hogy szükség lenne egy szakmai kamara létrehozására, "amely - ha bizonyos döntési jogosítványokkal rendelkezne - felléphetne a szakmai etika védelmében és a kontárok ellen".

A szakszervezet által javasolt új támogatási és keretfeltétel-rendszer egyebek mellett a filmes háttérszakmák képzését, a filmes szakemberek foglalkoztatási formáinak tisztázását, a szakmai keret-megállapodások (többek között ágazati kollektív szerződések) létrehozását, a művésztanári, illetve szakmai tanári életpályamodell kialakítását és a nemzeti filmvagyon gyarapítását tűzte ki céljául.

"Hogy az új filmtámogatási struktúra jó lesz-e vagy rossz, azt az fogja eldönteni, hogy a filmes szakemberek tudnak-e majd dolgozni az új keretek között. A szakszervezet feladata, hogy elérjék: a működő szakma biztosítsa a szakemberek megélhetését" - mondta Duló Károly. Mint hozzáfűzte: a magyar filmes szakszervezet által megfogalmazott törekvésekhez hasonlóak Európában is léteznek, illetve már meg is valósultak.