Mi lesz a kórházak dolgozóival és a debreceni munkavállalókkal?

Kovács Tibor, Garai István Levente és Göndör István szocialista képviselőkkel közösen benyújtott interpellációjában azt kérdezte, mire számítsanak azok az egészségügyi dolgozók, akiknek munkahelye nem szűnik meg "csak funkciót vált". Mint mondta, nemrégiben vált ismertté, hogy 16 városi kórház funkcióit alakítják át, ezekben megszűnik például a sebészet, a szemészet, a szülészet és hasonló ellátások, így a betegek számára a kórházak "megmentése" azt jelenti, hogy többet kell utazniuk és nem lesz jobb az ellátás.

"Mi minden egészségügyben dolgozó szakemberre számítunk" - szögezte le válaszában Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára. Szerinte az előző kormányzat tevékenysége miatt jutott az egészségügy a működőképesség határára, a mostani kormánynak ugyanakkor nem források kivonása a célja, hanem a források újraelosztása a rendszer szintjei között. Mint mondta, a fekvőbetegellátás feltérképezését követően, az aktív ágyak számának csökkenése mellett a valós szükségletekhez jobban illeszkedő ellátást alakítanak ki. Garai István Levente nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés igen.

Jobbik: mi lesz a debreceni munkavállalókkal?

A jobbikos Kulcsár Gergely arra kérdezett rá, hogyan kívánja segíteni a kormány annak a tavaly bezárt debreceni húsüzemnek az újraindítását, amelynek négyszáz alkalmazottja került utcára. Miért akadt el a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) az üzem megsegítésére indított program - kérdezte. Kijelentette: úgy tűnik, a kormány a meglévő munkahelyeket sem tudja megvédeni.

Budai Gyula államtitkár válaszában közölte: a gyárbezárást követően az üzem tulajdonosai nem fordultak a minisztériumhoz, ha ez történt volna, a kormánynak lehetősége lett volna valamilyen támogató konstrukció kidolgozására. A tárca azonban nem kezdeményezhet döntést magánkézben lévő vállalatok talpra állításához szükséges támogatások odaítélésére.