Milyen hatást vált ki a német fémipari béremelés? - elemzés
Közel nyolcvan éve tudjuk, hogy a válságból való kilábaláshoz béremelés is szükséges. Úgy tűnik Németország meglépte. A kérdés csak az, hogy a fémipari dolgozók számára kiharcolt 4,3 százalékos béremelés mire lesz elég. Elemzés.
Azóta boncolgatja a német és a világsajtó, micsoda messzire ható következmények lehetségesek. Ha a németek jövedelme nő, akkor többet vásárolnak, dőlhet Németországba a spanyol és az olasz export, a német fürdőzők pedig ismét megszállhatják nyaranta a görög tengerpartot. Ám nem csak ezzel segítenek. Ha a német cégek exportja kevésbé lesz versenyképes a munkaköltség emelkedése miatt, akkor a dél-európai országok kivitele már önmagában ettől - relatíve - versenyképesebbé válik a világ mind a négy égtája felé. Ezen felül, ha Németország exportja lassul vagy gyengül, és ettől kisebb lesz a fizetési mérlegtöbblete, akkor az euró is szervesen gyengülni fog, ami szintén jót tesz a gyengébb tagországok versenyképességének a külpiacokon. Mindez segítheti őket versenyhátrányuk, gazdasági nehézségeik, végső soron adóssággondjaik leküzdésében, miközben Németországban a hazai fogyasztás növekedése ellensúlyozni fogja a GDP-növekedésben az export esetleges nehézségeit, tehát ott sem lehet baj.
Legalábbis Keynes 1933. decemberben Roosevelt amerikai elnöknek írt nyílt levele óta köztudomású, hogy válságból való kilábaláshoz, sőt, bármiféle gazdasági növekedés fenntartásához nem csak állami költekezés, hanem lakossági fogyasztás is szükséges, annak pedig fontos forrása a magángazdasági béremelés. Németország éppen pontosan a látványos ellenpélda. Az elmúlt évtizedek adataiból kiderül, gazdasági növekedés lassulását a lassuló fogyasztásnövekedés, azt pedig a jövedelmi viszonyok vezérelték mind rosszabb irányba, miközben a gyarapodó export legföljebb csak fékezhette a folyamatot.
Most még azt kellene tudni, hogy ehhez képest a mostani német béremelési rekord valóban fordulat-e, és meghozhatja-e az elképzelt áldásokat?
Mindenekelőtt: valóban nőnek majd a jövedelmek Németországban? Ott eddig sem az alapbérekkel volt baj. Az iparági béralkukkal és kollektív szerződésekkel meghatározott alapbérek 2010-ben 24,2 százalékkal voltak magasabbak Németországban, mint 2000-ben. Ebből még infláció után is maradt 6,7 százalékos reálnövekedés tíz év alatt. Hogy lehet, hogy a munkajövedelmek mégis évente átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek reálértékben az elmúlt évtizedben? Úgy, hogy az alapbér és a különböző prémiumok, túlmunkadíjak, pótlékok, juttatások összesen csak 12,7 százalékkal nőttek tíz év alatt a német szakszervezeti szövetség kutatóintézete szerint. Ennek oka, hogy a 2003 óta lazított munkaügyi szabályok miatt már csak a munkaerő átlagosan 60 százalékára vonatkoznak kollektív szerződések - ez az arány folyamatosan csökkent -, és ugyanezért a kollektív szerződéseken kívülre került mind több juttatás. Ezeket a munkáltató egyoldalúan adhatja, de inkább nem adja. A teljes havi illetmények 12,7 százalékos növekedéséből leszámítva a tíz évnyi halmozott, 17,5 százalékos inflációt, jól látni, mi történt valójában. Ezekben a körülményekben egyelőre semmi változás.
Ráadásul a recept nem csak Németországra érvényes. Igaz, egyfajta - exportorientált - versenyképességet segíthetnek a jelenleg csökkenő jövedelmek az euróövezet gondokkal küzdő országaiban. Rövid távon a kényszerű költségvetési szigorítások és a lazított munkaügyi szabályok amúgy is jövedelemcsökkenésre ítélik ott a lakosságot. Hosszabb távon azonban ott sem képzelhető el fellendülés a vásárlóerő növelése nélkül - kizárólag az export esetleges bővülése az euróövezeti perifériákon is csak tüneti kezelés lesz, nem pedig a gyógyulás jele.
És akkor még ott a közös pénz, az euró. Meglehet, árfolyamát ronthatja kissé, ha lassul a német kivitel. Ez mindenképpen jól jön az exportra átállított német gazdaságnak, esetleg enyhíti a kárt, amit a munkaköltség növekedése okozhat - ha egyáltalán lesz ilyen. Bizonyos, hogy a gyengébb euró a perifériák exportját is támogatná - ha tényleg gyengébb lenne. Elemzői vélemények szerint Spanyolországnak 50 százalékkal, Görögországnak 70 százalékkal olcsóbb euró ellensúlyozná a mostani versenyhátrányukat a világpiacon. Ekkora gyengüléshez világkatasztrófa kellene - az IG Metall új kollektív szerződése ehhez kevés.
Előbb-utóbb kiderül: nincs más gyógyír a válságra, mint tényleges, valódi jövedelemnövelés és méltányos adózás - világszerte. Az euróövezetben pedig az eddigi, öngyilkos negatív bérverseny helyett költségvetési unió társítása a pénzügyi unió mellé lehet a kiegyenlítés módja. Ehhez képest a német fémipari béremelés egyelőre csak porhintés.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
A brit gazdaság csak tavaly 17,1 millió nap betegszabadságot veszített a munkahelyi stressz és szorongás miatt. Teljes cikk
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 2 hete
- Megállapodtak a bérekről az Audi Hungaria Zrt.-nél 2 hete
- Az egyetemi oktatót átlagfizetése alacsonyabb mint a pályakezdő tanároké 2 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 2 hete
- Bérpapírjaikkal vonultak a minisztérium elé a felsőoktatási dolgozók 2 hete
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 3 hete
- Nagy Márton: a külföldi irányítású vállalatok 2,5-szer hatékonyabban működnek 3 hete
- Németország kinyitotta álláspiacát a szakképzettek előtt 3 hete
- Két év alatt átlagosan 55 százalékkal emelkedett a reptéri dolgozók bére 3 hete
- Dolgozói motiváció 2024 - top 10 nem pénzbeli motivációs eszköz 4 hete
- Napok óta sztrájkolnak a román postások 4 hete