Milyen változásokat hoz az új struktúra az egészségügyben?

Hamarosan minden intézményt határozatban is tájékoztatnak a rá vonatkozó kapacitási, progresszivitási szintekről, és ez alapján megkötik az új finanszírozási szerződéseket -–- mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke az MTI-nek.

Rácz Jenő közölte, hogy az új struktúra életbe lépése a funkcióváltó kórházak esetében jelent majd alapvető változásokat, ezekben profilok, osztályok szűnnek meg, illetve alakulnak át. A szövetség elnöke ismét kijelentette: intézmények nem szűnnek meg.

Közlése szerint a funkcióváltás nagyjából 15-–17 intézményt érint, ez jellemzően azt jelenti, hogy bizonyos aktív fekvőbeteg-ellátási feladatok megszűnnek, helyettük krónikus rehabilitációs, illetve járóbeteg-ellátási és sürgősségi betegellátási fejlesztések történnek.

Rácz Jenő hozzátette, hogy a struktúraátalakításból a finanszírozási csúszások miatt az év végéig óriási megtakarítások még nem várhatók, a betegellátás biztonságának és színvonalának emelkedése viszont szinte azonnal érezhető lesz.

Kitért arra, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a területi ellátási kötelezettségeket határozta meg. Az elsődleges szempont az volt, hogy az országban hézagmentesen fedjék le a területeket. "Semmilyen szakmában, semmilyen progresszivitási szinten senki nem maradhat ki a rendszerből" -–- fogalmazott.

A kórházszövetség elnöke utalt arra, hogy a struktúraátalakítást az egészségügyi államtitkárság és a kórházak között lezajlott hosszas és részletes egyeztetéssorozat előzte meg. Hozzátette, hogy Cserháti Péter helyettes államtitkárral pünkösd hétfő éjjelén fejezte be az utolsó egyeztetést.

Rácz Jenő úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi államtitkárság "iszonyú munkát végzett az elmúlt hónapok alatt". Fülesdi Béla, az államtitkárság munkáját segítő véleményalkotó testületnek, a Szakmai Kollégiumnak az elnöke az MTI-nek azt mondta: az új rendszerben a ritkább, speciálisabb ellátást igénylő betegek jobb eséllyel juthatnak majd hozzá a legmagasabb szintű ellátáshoz, összességében pedig minden térségben mindenki egyenlő eséllyel juthat majd hozzá a számára szükséges, legmagasabb szintű ellátáshoz.

Fülesdi kifejtette, hogy az ellátórendszer átalakításának tervezésében a kollégiumnak három feladata volt. Egyrészt átírták a szakmai minimumfeltételeket, vagyis azt, hogy egy-egy ellátóhelyen milyen műszeres és személyi feltételeknek kell teljesülniük. Második feladatként a különböző betegségeket, illetve azok ellátását úgynevezett progresszivitási szintek szerint osztályozták. Három progresszivitási szintet különböztettek meg. Az 1-es, legalacsonyabb szakmai szinthez tartozó ellátások igénylik a legkevesebb, a 3-ashoz tartozók pedig a legtöbb feltételt. A harmadik lépésben az egyes betegellátó helyeket szakmánként besorolták a különböző szakmai progresszivitási szintekbe -–- mondta Fülesdi Béla.