Mit is ünneplünk valójában május elsején?
Május 1-je 1890-től egy évszázadon át a munkások nemzetközi ünnepe, a munka ünnepe volt, az 1990-es évektől a munkavállalók szolidaritási napja.
A munka ünnepének előzményei a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követeléseit, köztük az addig 10-14 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, s a megmozdulások hatására 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain.
A nagy előrelépés 1856. április 21-én történt: ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, s a parlament elé vonulva követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését. Akciójuk sikerrel zárult, a rövidebb munkaidő ellenére még a fizetésük sem lett kevesebb. Angliában a 10 órás munkaidő is csak az 1870-es évekre vált általánossá. 1866-ban az I. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek első nemzetközi egyesülése) genfi kongresszusán alapelvként fogadták el: "A kongresszus a nyolcórás munkanap bevezetését az első lépésnek tekinti a munkásosztály felszabadulása felé".
Amerikát is megfertőzték a munkásmozgalmi vívmányok
A XIX. század második felében az Egyesült Államokban is napirendre került a nyolcórás munkanap követelése, s voltak olyan államok, ahol ez törvénnyé is vált. Az akkor alig ötvenezer tagot számláló Amerikai Munkásszövetség (AFL) 1884. évi, chicagói kongresszusán azt ajánlotta a törvényhozóknak, hogy 1886. május 1-jétől az országban mindenütt vezessék be a nyolcórás munkanapot. Sztrájkot hirdettek erre a napra, és 350 ezren le is tették a munkát. Milwaukee-ben a rendőrök a tömegbe lőttek, kilencen áldozatul estek a golyóknak, de végül is sikerrel járt a megmozdulás: az állami alkalmazottak számára bevezették a nyolcórás munkanapot.
Chicagóban a sztrájk hatástalanításához sztrájktörőket alkalmaztak. A munkások, valamint a sztrájktörőket védő rendőrök közti konfliktus május 3-án sortűzhöz vezetett, amelynek négy ember esett áldozatául. A helyi anarchista vezetők a Haymarket térre másnapra tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, de ott provokátorok a tömegbe bombát hajítottak, amely egy rendőrtiszt halálát okozta. Megtorlásul nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, s bizonyítatlan vádak alapján el is ítélték őket, közülük négyet 1887-ben kivégeztek. 1888-ban az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i kongresszusán elhatározták, hogy május elsején emléktüntetéseket rendeznek, s ezeket nemzetközi szintre emelik.
Ezt a döntést erősítette meg a II. Internacionálé alakuló kongresszusa 1889-ben Párizsban. Úgy határozott, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében. Magyarországon is először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.
Szocialista ünnep
A munkásünnep - amely időnként nem volt mentes véres eseményektől sem - a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát, különösen a Szovjetunióban, majd a II. világháború után létrejött szocialista blokk országaiban. Hivatalos állami szabadnap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A munka ünnepét a múlt század kilencvenes éveitől - a szocialista rendszerek bukása után - a munkavállalók szolidaritási napjának nevezik, s a külsőségek elhagyásával sokhelyütt majálisokat rendeznek ezen a napon. A világ számos nagyvárosban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, melyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel központi kérdésként.
Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. XII. Piusz pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve.
A nagy előrelépés 1856. április 21-én történt: ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, s a parlament elé vonulva követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését. Akciójuk sikerrel zárult, a rövidebb munkaidő ellenére még a fizetésük sem lett kevesebb. Angliában a 10 órás munkaidő is csak az 1870-es évekre vált általánossá. 1866-ban az I. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek első nemzetközi egyesülése) genfi kongresszusán alapelvként fogadták el: "A kongresszus a nyolcórás munkanap bevezetését az első lépésnek tekinti a munkásosztály felszabadulása felé".
Amerikát is megfertőzték a munkásmozgalmi vívmányok
A XIX. század második felében az Egyesült Államokban is napirendre került a nyolcórás munkanap követelése, s voltak olyan államok, ahol ez törvénnyé is vált. Az akkor alig ötvenezer tagot számláló Amerikai Munkásszövetség (AFL) 1884. évi, chicagói kongresszusán azt ajánlotta a törvényhozóknak, hogy 1886. május 1-jétől az országban mindenütt vezessék be a nyolcórás munkanapot. Sztrájkot hirdettek erre a napra, és 350 ezren le is tették a munkát. Milwaukee-ben a rendőrök a tömegbe lőttek, kilencen áldozatul estek a golyóknak, de végül is sikerrel járt a megmozdulás: az állami alkalmazottak számára bevezették a nyolcórás munkanapot.
Chicagóban a sztrájk hatástalanításához sztrájktörőket alkalmaztak. A munkások, valamint a sztrájktörőket védő rendőrök közti konfliktus május 3-án sortűzhöz vezetett, amelynek négy ember esett áldozatául. A helyi anarchista vezetők a Haymarket térre másnapra tiltakozó nagygyűlést hívtak össze, de ott provokátorok a tömegbe bombát hajítottak, amely egy rendőrtiszt halálát okozta. Megtorlásul nyolc anarchista vezetőt állítottak bíróság elé, s bizonyítatlan vádak alapján el is ítélték őket, közülük négyet 1887-ben kivégeztek. 1888-ban az Amerikai Munkásszövetség St. Louis-i kongresszusán elhatározták, hogy május elsején emléktüntetéseket rendeznek, s ezeket nemzetközi szintre emelik.
Ezt a döntést erősítette meg a II. Internacionálé alakuló kongresszusa 1889-ben Párizsban. Úgy határozott, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetése, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezése érdekében. Magyarországon is először 1890-ben tartottak május 1-jei tömegdemonstrációt. Az Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.
Szocialista ünnep
A munkásünnep - amely időnként nem volt mentes véres eseményektől sem - a XX. század folyamán a legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát, különösen a Szovjetunióban, majd a II. világháború után létrejött szocialista blokk országaiban. Hivatalos állami szabadnap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat ünnepelték. A munka ünnepét a múlt század kilencvenes éveitől - a szocialista rendszerek bukása után - a munkavállalók szolidaritási napjának nevezik, s a külsőségek elhagyásával sokhelyütt majálisokat rendeznek ezen a napon. A világ számos nagyvárosban a szakszervezeti szövetségek szerveznek megmozdulásokat, melyeken főként a munkavállalói jogok védelme, érvényesítése, méltó bér és nyugdíj, a munkahelyek megőrzése szerepel központi kérdésként.
Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. XII. Piusz pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács nevelőatyjára emlékezve.
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Egy perc alatt szállította ki az ételt az év leggyorsabb magyar futárja
Egy miskolci futár állította be a 2015-ös rekordot. Teljes cikk
Felmérés: világszerte minden ötödik ember munkahelyet váltana egy éven belül
Egy friss kutatásban a legtöbben a karrierfejlődés iránti vágyat nevezték meg a legnagyobb ösztönzőként, hogy új munkahelyet keressenek. Teljes cikk
Már elérhetők az édesanyáknak és a családoknak járó kedvezményekről szóló adóelőleg-nyilatkozatok
Már elérhetők az édesanyáknak és a családoknak járó kedvezményekről szóló adóelőleg-nyilatkozatok - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Ez a 10 szakma adja a leépítések ötödét – sokan nem számítanak rá 2 hete
- Az AI csak fedősztori: ez az igazi oka a leépítéseknek 2 hete
- Egy anya, aki karácsonykor is dolgozott – és az elismerés, ami nem maradt el 2 hete
- A csendbe menekülnének az állandóan elérhető dolgozók 2 hete
- Új rendszer jön: ezért dolgozik majd több elítélt a vasútállomások környékén 3 hete
- Meglepő álláshirdetések, valódi történetek – a CIB Bank válasza a munkaerőpiaci kihívásokra 4 hete
- Szabadság kiadása: erre figyelj még ebben az évben 1 hónapja
- Fények és eszközök a kreatív munka szolgálatában 1 hónapja
- AI-színész tarol Hollywoodban: veszélyben a kreatív szakmák jövője 1 hónapja
- Mennyország vagy rémálom a munka jövője? A techguruk nem értenek egyet 1 hónapja
- A magyarok társadalmilag kötött tevékenységekre fordított ideje naponta - grafikon 2 hónapja
A tudás törvényei: a megértés kulcsa