MNB-hitelprogram: buktató lehet a helytelen kkv-besorolás

A cég közleményében kifejti: az egyre közelgő augusztus végi hiteligénylési határidő miatt is fontos a sikeres hiteligénylést megalapozó megfelelő önbesorolás szabályainak ismerete. A kkv-törvény szerinti önminősítésre korábban szinte kizárólag adózási, vagy pályázati okokból volt szükség, most előtérbe kerülhet a hiteligénylés feltételeinek való megfelelés is. Emiatt számos olyan vállalkozás is végez önminősítést, amelyeknek ebben korábban semmilyen gyakorlata nem volt.

A BDO szerint kevesen tudják, hogy adataikhoz a partnervállalkozásaik részarányos mutatóit is hozzá kell számítani. Ezek olyan vállalkozások, amelyekben legalább 25 és legfeljebb 50 százalékos mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az 50 százalékos részesedés felett már kapcsolódó vállalkozói viszony állapítható meg. Kapcsolódó vállalkozási viszony esetén pedig a mutatókat nem részarányosan, hanem teljes egészében kell összeadni.

A közlemény kiemeli: számos esetben figyelmen kívül hagyják, hogy a mutatók számítása során mérlegfőösszegükhöz, árbevételükhöz és létszámadatukhoz nem csupán a belföldi, hanem a külföldi kapcsolódó vagy partnervállalkozásuk adatait is hozzá kell számítani.

Jártasságot igényel annak eldöntése is, hogy egy társaság kapcsolódó vagy partnervállalkozásnak minősül. A számviteli törvénnyel szemben ugyanis a kkv-törvény alapján nem csupán közvetlenül jöhet létre kapcsolódó vagy partnervállalkozási viszony, hanem közvetetten, például egy már fennálló kapcsolódó vállalkozási viszonyon keresztül is, illetve az azonos tulajdonosi kör is kapcsolódó vállalkozói viszonyhoz vezethet.

Az MNB termékfeltétele egyértelműen meghatározza, hogy a hitelt azok a kkv besorolású társaságok vehetik igénybe, amelyek nem minősülnek pénzügyi intézménynek, illetve pénzügyi intézmény, hitelintézet kapcsolt vállalkozásának. A törvényi szabályozás ugyanakkor azokat a cégeket is kizárja a pályázók közül, amelyekben az állam vagy valamely helyi önkormányzat birtokolja a részesedések legalább 25 százalékát: ezek ugyanis a definíció szerint nem számítanak kkv vállalkozásnak - áll a közleményben.

A közlemény szerint a megfelelő kapcsolódó és partnervállalkozási viszony megállapítása mellett nehézséget okozhat a minősítés során az úgynevezett "kétéves szabály" alkalmazása, amely alapján valamely vállalkozás csak akkor szerzi meg a kkv szerinti besorolást, ha két egymást követő beszámolási időszak adatai alapján is mikro-, kis-, vagy középvállalkozásnak minősül.

Az MNB termékfeltételein kívül a vállalkozások arra is számíthatnak, hogy a sikeres hiteligényléshez a folyósító bank további bírálati feltételeinek is meg kell felelniük. A kereskedelmi bankoknak ugyanis a kiutalt összegeket akkor is vissza kell fizetniük a jegybank számára, ha az ügyfeleik elmaradnak a törlesztéssel - idézi a közlemény Petrányi Gábort, a BDO Magyarország Adótanácsadó Kft. tanácsadóját.

Az MNB június elsején indította növekedési hitelprogramját, amely számos hazai pénzintézet kínálatában megjelent. A program első pillére kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU-s támogatás önrészéhez és előfinanszírozásához vehető igénybe. A második pillér belföldi hitelintézettől 2013. március 31-ig felvett deviza-, illetve deviza alapú kölcsön kiváltására fordítható.