220 ezer forint a bruttó átlagkereset

A bruttó átlagkereset 220 700 forint volt. A munkavállalók vállalkozásoknál 231 800, míg a közszférában 209 500 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 600 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit; a versenyszférában 7,0, a költségvetésiben - a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt - csökkent a kereset, ennek hatását kiszűrve átlagosan 2,8 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.

Pénzügy: 466 ezer forint

A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (466 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 300 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (391 100 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 300 forint), a humánegészségügyi, szociális ellátás (146 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

142 ezer forint a nettó

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 142 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 400, a szellemi foglalkozásúaké 188 000) forint volt, 1,6 százalékkal magasabb az előző évinél. (A nettó keresetek számításáról lásd a módszertani megjegyzéseket.)

21 ezer fővel kevesebben dolgoztak

Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a közfoglalkoztatottakkal együtt 2656 ezer fő állt alkalmazásban, 21,4 ezer fővel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.

Mit mond az elemző?

Németh Dávid, az ING Bank elemzője szerint alapvetően nem okoztak nagy meglepetést az adatok. A költségvetési szféra bérdinamikájával kapcsolatban kiemelte: egyre több közfoglalkoztatottat vesznek fel, a közszféra bérszintjét ezek az alacsonyabb bérek húzzák le, ettől megtisztítva a magánszektorhoz hasonló ütemben nőnek a bérek a közszférában.

A nettó bérek növekedése továbbra is kisebb a bruttónál, főként az adóváltozások miatt. Németh Dávid szerint a fogyasztás szempontjából nem túl kedvező, hogy a reálbérek a magas infláció miatt visszaestek, így az embereknek kevesebb jövedelme marad.

Az elemző azt kifejezetten kedvezőtlennek tartja, hogy az adatok szerint a magánszektor kevesebb embert tud alkalmazni. Havi szinten is csökkent a foglalkoztatottak száma, pedig a nyári időszakban a szezonális munkák miatt alapvetően nőnie kellene - mutatott rá Németh Dávid.

2012. augusztus 22.