Átlag alatti fizetést kap a dolgozók kétharmada

A medián matematikai középérték, amely az átlagértéknél jobban, reálisabban és pontosabban jellemzi a fizetésbeli eloszlásokat. Míg ugyanis az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megemelheti, a medián a valós középértéket mutatja: ennél az értéknél az emberek fele keres többet, pontosan fele pedig kevesebbet. Ily módon részletesebb képet ad a keresetekről.

Az elmúlt egy évben a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu felmérésében résztvevők átlagjövedelme bruttó 225 ezer forint volt, míg a fizetések medián értéke bruttó 190 ezer forint, ez 18%-kal kevesebb az átlagnál.

35 százalék bruttó 130 ezer forint alatt keres

Hiába a jóval 200 ezer feletti átlagérték, a legtöbb munkavállaló (a sokaság 35%-a) havi bruttó jövedelme 90 és 130 ezer forint között található, messze az országos átlagtól. Az alkalmazottak 15%-ának havi bére található a 130-170 ezer forintos sávban, és mindössze 10% keres az átlagnak megfelelően 210 ezer és 250 ezer forint közötti összeget havonta.

A medián alapján a munkavállalók mindössze 5%-a keres bruttó 400 ezer forint feletti összeget havonta.

Ha a medián alapján kapott értékeket nézzük, akkor minden összehasonlításnál legalább 20 százalékkal alacsonyabb értékeket kapunk, mint az átlag számításakor. Nincs ez másként a fizetések régiók szerinti eloszlásánál sem.

Az átlag alapján a budapesti munkavállalók havi bruttó 255 ezer forintot keresnek, a medián szerint havi 220 ezret. A Komárom-Esztergom megye dolgozóinak átlagfizetése 234 ezer forint, míg a középérték 210 ezer forint. A harmadik legmagasabb bérezésre országszerte a Győr-Moson-Sopron megyei alkalmazottak számíthatnak: az átlag szerint 225 ezer forintra adózás előtt, reálisan mégis 200 ezer forint a fizetések középértéke.

A legalacsonyabb medián érték Zala, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg (130 ezer forint), valamint Nógrád és Somogy megyében (120 ezer) jött ki.

2013. december 6.