Céltábla lesz május elsején a munka törvénykönyve

Teljesen új Munka Törvénykönyve kellene a jelenlegi helyett. A Munka Törvénykönyvével kapcsolatos európai követelményrendszer szerint akkor megfelelő szakmailag is a törvénykönyv, ha a gazdasági környezet alakulását, változásait szem előtt tartva egyszerre garantál rugalmasságot a cégek számára és emellett jogbiztonságot is a munkavállalók számára. Ezt jelenti a flexibility és a security (rugalmasság és biztonság) összevonásából keletkezett flexicurity, azaz a biztonság egyesített koncepciója az európai munkaerő-piacon. A jelenleg hatályos Mt-ben ez az elvárás nem valósul meg. Inkább olcsó, de egyáltalán nem biztonságos jogi környezetben dolgozni kénytelen munkavállalókat eredményez országszerte.

A kereskedelmi alkalmazottak érdekében folytatott, jogi érdekképviseleti munkánk során úgy tapasztaljuk, gyakran a cégek is apránként ízlelgetik, próbálgatják a gyakorlatban az Mt. új rendelkezéseit. Így nem ritka, hogy egy-egy rendelkezést, fokozatosan életbe léptetve akár 3 havonta módosítanának és íratnának alá új munkaszerződést a munkavállalókkal. Ebben az esetben a szakszervezeti bizalmik felkeresését javasoljuk a munkavállalóknak. Nem jártak túl jól a kereskedelemben dolgozók a pótlékokra vonatkozó szabályok megváltoztatásával - míg korábban járt a 15 százalékos délutáni pótlék 14-22 óráig, a jelenlegi törvény szerint már csak 18-22 óra között jár 30 százalék.

Csakhogy a boltok sok helyütt 19 óra körül zárnak, így végeredményben mégis kevesebb pénz marad a munkavállalóknál: eközben a vasárnapi pótlék is a felére csökkent. További bizonytalan helyzetet eredményez a munkavállalók életében a próbaidő korábbi 3 hónapról 6 hónapra emelése. A hozzánk eljutott panaszok alapján egyes cégek sajnos, költséghatékonysági okokból már el is kezdték a munkavállalóik félévenkénti cserélgetését. A szabadság idejére bevezetett távolléti díj - amely értelmében a munkavállaló szabadsága alatt alacsonyabb fizetésre lenne jogosult - akkora felháborodást váltott ki, hogy a tiltakozások nyomán várhatóan májusban tárgyalja az Országgyűlés ennek módosítását.

Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke:

Tapasztalataink szerint sajnos hátrányosan érinti a munkavállalókat az új Munka Törvénykönyve. Helyette egy új lenne ideális megoldás. A munkavállalók helyzete változtatások miatt rengeteget romlott. Összességében látványosan nagyobb munkaterhelés ellenére csökkenő bérekről számolnak be: a folyamatos, megszakítás nélküli munkarend átlagosan 5 százalékos bércsökkenést eredményezett a munkavállalók életében. Az új Mt. nemhogy új munkahelyeket nem eredményezett, de a felmondással kapcsolatos jogszabályok változása miatt - a rendes és rendkívüli felmondás helyett most már felmondás és azonnali hatályú felmondás van - a munkavállalók elbocsátása is lényegesen könnyebbé vált a cégek számára. A munkavállalók számtalan panasszal fordultak hozzánk az elmúlt időszakban. Elkeseredettek, de nem mernek szót emelni a jogtalanságokkal szemben, a munkahelyvesztéstől való félelem miatt. Az elmúlt időszakban egyes cégeknél már arra is volt példa, hogy a napközbeni ebédszünetek miatt kieső időket utólag összevonták - aztán szombat délelőtt dolgoztatták le a munkavállalókkal. Tudunk emellett olyan kamionsofőrről is, aki egyhuzamban, európai útvonalon sofőrködve, átlagosan 6-8 hetet tölt távol a családjától egy 2 mindössze négyzetméteres kabinban: ám a pótlékok, juttatások megkurtítása miatt jövedelme felét kénytelen eközben önfenntartásra fordítani.

Fiedler Péter, a LIGA Szakszervezetek kommunikációs vezetője:

A LIGA Szakszervezetek szerint az új Munka törvénykönyve (Mt.) számos előírása a korábbinál jóval hátrányosabb helyzetbe hozhatja a munkavállalókat. 16 céget és munkavállalóit kérdeztük meg, hogyan változtak a kollektív szerződések, sikerült-e átmenteni a bérpótlékokat, valamint hogy valóban csökkentek-e a bérek az új Mt. bevezetése kapcsán. A kérdések arra is kitértek, hogyan változtak a szakszervezetek pozíciói a vállalatoknál, "az új Mt. miatt meggyengült jogosítványaik kapcsán". A megkérdezettek egyöntetű véleménye szerint a munkavállalókra nézve kedvezőtlenebbek lettek a szabályok a tavaly júliusban hatályba lépett új kódexben. A szakszervezeti vezetők szerint a munkavállalói jogok ilyen mértékű csorbítása már a lojalitást, az elkötelezettséget, a hatékony munkavégzést áshatja alá: emellett szerintük rendkívüli mértékben megnőtt a munkavállalók kiszolgáltatottsága.

Az új törvénykönyv azonnal érzékelhető, munkavállalói szempontból negatív következményei között szerepel többek között, hogy csökkent bizonyos munkavállalói csoportok nominális bére. A legtöbbször és legnagyobb mértékben a műszakpótlékok miatt csökkennek a bérek. A bércsökkenés második leggyakoribb oka a túlórák várható kiesése, ami bekövetkezhet egyrészt a munkaidőkeret egyoldalú bevezetése miatt, vagy - különösen állami cégeknél - az éves munkaidőalap növekedése következtében. Az Mt. azonnal érezhető negatív hatásai között említhető a védett szakszervezeti tisztségviselők számának, munkajogi védelmük kiterjedtségének, valamint munkaidő-kedvezményének a csökkentése. Az állami tulajdonú vállalatoknál szűkült a kollektív szerződésbe foglalható ügyek száma és ezzel a rugalmas megállapodás lehetősége is.

Takács Gabriella, 2013. április 30.