kapubanner for mobile

Háromszor magasabbak a bérek a fejlett országokban

A fejlett gazdaságokban még mindig átlagosan háromszor olyan magasak a bérek, mint a feltörekvő és fejlődő országokban, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a fejlődő országok átlagbérei közeledtek a fejlettekéhez - állapította meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bérekről szóló legújabb globális jelentése.


Az ILO Globális jelentés a bérekről 2014-2015 című kiadványa szerint 2013-ban a bérnövekedés szerte a világban 2 százalékra esett vissza a 2012. évi 2,2 százalékról, így továbbra is elmarad a válság előtti 3 százalék körüli szinttől. „Az utóbbi két évben a bérnövekedés majdnem nullára esett vissza a fejlett gazdaságok összességében úgy, hogy egyes országokban csökkentek a bérek” – jelentette ki Sandra Polaski, az ILO politikákért felelős főigazgató-helyettese. „Ez rányomta a bélyegét az általános gazdasági teljesítményre, a legtöbb fent említett gazdaságban stagnáló lakossági keresletet, és az euróövezetben a defláció egyre nagyobb kockázatát okozva” – tette hozzá.


Kicsit közelítettek a fejlődő országok


Kristen Sobeck, az ILO közgazdásza és a jelentés egyik szerzője megjegyezte, hogy „az elmúlt évtizedben a feltörekvő és fejlődő országokban az átlagbérek lassan közelíteni kezdtek a fejlett gazdaságok átlagbéreihez, de a bérek a fejlett gazdaságokban még mindig átlagosan háromszor olyan magasak, mint a feltörekvő és fejlődő gazdaságok csoportjában.”


A fejlődő országok esetében a jelentés rámutat az egyes régiók közötti hatalmas különbségekre. Ázsiában például 6, Kelet-Európában, valamint Közép-Ázsiában 5,8 százalékkal nőttek a bérek 2013-ban, de Latin-Amerikában és a Karib-térségben ez a növekedési ráta csak 0,8 százalék volt.
Úgy tűnik, a Közel-Keleten 3,9 míg Afrikában csak 0,9 százalékkal emelkedtek a bérek. Ezeknek a régióknak az adatai azonban még nem véglegesek.


A termelékenység növekedése lehagyja a bérnövekedést


A munkaerő termelékenysége – az alkalmazottanként megtermelt áruk és szolgáltatások értéke – továbbra is gyorsabban emelkedik, mint a bérek a fejlett gazdaságokban, ideértve az elmúlt éveket is. Ez egy hosszabb távra szóló tendencia folytatása, amely rövid időre megszakadt a 2008-2009-es pénzügyi válság éveiben. A bérek és a termelékenység közötti növekvő szakadék azt jelenti, hogy a GDP egyre kisebb része kerül a munkavállalókhoz, miközben egyre nagyobb részét kapja a tőke, főként a fejlett gazdaságokban. Ez a tendencia azt eredményezi, hogy a munkavállalók és a háztartásaik egyre kisebb arányban részesülnek a gazdasági növekedésből, miközben a tőke tulajdonosai nagyobb haszonra tesznek szert.


A növekvő egyenlőtlenség gyökerei


A jelentés részletesen elemzi a háztartási jövedelmek egyenlőtlenségében megfigyelhető közelmúltbeli tendenciákat, valamint azt, hogy ezekben milyen szerepet játszanak a bérek.


„Számos országban a munkaerőpiacon kezdődik az egyenlőtlenség, elsősorban a bérek és a foglalkoztatás megoszlásában” – közölte Rosalia Vazquez-Alvarez, az ILO gazdaságstatisztikusa és bérspecialistája, aki szintén a jelentés egyik szerzője.

A közelmúlt egyenlőtlenségi tendenciái vegyes képet mutattak, de azoknak az országoknak a többségében, ahol nőtt az egyenlőtlenség – például az Egyesült Államokban vagy Spanyolországban – a bérekben, illetve a foglalkoztatásban bekövetkezett változások játszottak döntő szerepet.
Ahol azonban csökkentek az egyenlőtlenségek – például Brazíliában, Argentínában és az Oroszországi Föderációban – a bérek, valamint a foglalkoztatási szint emelkedése volt az egyenlőtlenség csökkentésének hajtóereje.


A jelentés feltárja, hogy a nőket, a migránsokat és az informális gazdaságban foglalkoztatott munkavállalókat számukra kedvezőtlen bérszakadék sújtja, amelyet nem lehet az egyéni bérkülönbségekre általában magyarázattal szolgáló olyan jellemzőkkel leírni, mint az oktatás vagy a tapasztalat. Ezek a különböző munkavállalói csoportok között fennálló bérkülönbségek szintén hozzájárulnak az általános egyenlőtlenségekhez.


2014. december 5.

  • 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek